Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz):
4919 családi béke nem összeegyeztethető, mégis é vek óta fokozott figyelmet szentelünk ennek a jelenségnek, mert az erőszaknak soha nincsenek kívánatos következményei, testilelki sérülések kísérik, meghatározzák az egyén, de az őt követő nemzedékek sorsát, társadalmunk jövőképét is. A bántalmazás nemcsa k a tettet jelenti, hanem a mulasztást is idesoroljuk, hiszen végzetes következménye lehet a gondoskodás elmaradásának, az elhanyagolásnak, valamint a segítő beavatkozás elmulasztásának. Az Országos Rendőrfőkapitányság jelentése alapján a családon vagy eg yéb kapcsolaton belüli erőszaknak tekintett bűncselekményben 2011ben országosan 12 865 esetben rendeltek el nyomozást. (19.10) A 2010. évi elrendelésekkel összevetve ez mintegy 5,3 százalékos emelkedést jelentett a megelőző év adataihoz ké pest. Nincs olyan társadalmi csoport, réteg, amelyet e jelenség ne érintene. Igaz az is, hogy azokban a családokban, akik a társadalom perifériájára szorultak vagy már azon túl élnek, nagyobb gyakorisággal fordulnak elő az e körbe tartozó bűncselekmények. Az elmúlt évek világgazdasági helyzetének, valamint az előző kormány aknamunkájának köszönhetően egyre több család veszítette el egzisztenciáját, csúszott a társadalom perifériájára, amelyet sem anyagilag, sem erkölcsileg nem tud elviselni. Természetesen e z nem kizárólag anyagi helyzet függvénye, hiszen van nagyon sok szerény anyagi körülmények között élő, tisztességes, egymást szerető tagokból álló család, és sajnos a kifejezett jómód sem kizáró oka az önző, fegyelmezetlen, primitív lelki, testi bánásmódna k. Mindenesetre az biztos, hogy a családon belüli erőszak bármely formája kriminológiai fogalom ugyan, de magán a családon és a házasság fogalmán vesz durva erőszakot. Pedig a család, az ember teremtése óta fellebbezhetetlen fontosságú közösségi intézmény védendő, egészséges intimitásának biztosítása épp a veszélyeket tartalmazó problémák láttatásával és orvoslásával lehetséges. Az elmúlt évek biztató eredményei és tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy emelkedik azon családon belüli erőszakos esetek száma, amelyek a rendőrség látókörébe kerülnek. Az esetek valós csökkenése vagy megelőzése nagymértékben függ attól, tudunke olyan közeget teremteni, hogy az érintettek meg merjenek szólalni, de fontos az is, hogy a rendőrség munkatársai segítőkész bizalmat ébre sszenek a sértettekben, valamint hogy a nyilvánosság erejénél fogva egyre többen álljanak ki egymásért, önmagukért és jogaikért. Ha egy családban, kisebb közösségben elfogadott a konfliktusok feloldásának erőszakos módja, a gyermek eszközkészletébe is sajn os ez épül be. A prevenció fő feladata tehát ennek tudatosítása a fiatalokban, hogy az erőszak nem természetes, nem elfogadható, és ha ez megtörtént, semmiképpen nem magánügy. Az iskolába járó kiskorúak - akik az erőszak passzív vagy aktív alanyai lehetnek - elérése a legkönnyebb, ugyanakkor ennek hatása csak primer prevencióban mérhető, csak remélni lehet, hogy az egykor kiskorú fiatal normakövető felnőtté válik mégis. Fokozottan érvényes ez akkor, ha a családi minta a társadalmilag elfogadott mintától táv ol áll. Az új büntető törvénykönyv megalkotását széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg. Szóbeli egyeztetések történtek a jogalkalmazók, a tárcák mellett civil és érdekvédelmi szervekkel is. Az egyeztetések több megfontolandó javaslatot is eredményeztek, ezek figyelembevételével került sor az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállásának megállapítására is. Azzal, hogy az új Btk. önálló tényállásként megállapítja az együtt élők közötti lelki bántalmazást, a súlyosabb következmények meg előzése volt a célja. E tényállás nem a lelki sérülésre mint eredményre, hanem a lelki szenvedésre helyezi a hangsúlyt, hiszen a lelki szenvedés hosszan tartó, folyamatos magatartás verbális megalázással, lelki gyötréssel, és a sor folytatható - következm énye. A törvényalkotás tehát a már működő intézményrendszer, illetve a már jelenleg is üldözendő bűncselekmények mellett újabb eszközt kíván adni a sértettek kezébe. Az új törvényi tényállás a jelenleg is büntetendő cselekmények mellett kisegítő jelleggel szolgálhatja a családon belüli erőszakkal szembeni hatékonyabb védelmet, mivel egyértelmű beavatkozási lehetőséget teremt a hatóságoknak már a verbális, a lelki terror, megaláztatás esetén is. Természetesen e probléma nagyon sokrétű, és nem csupán a büntet őjog szabályzataiban rögzített
