Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
4868 járjanak egy adott építési övezethez, egy adott telektömbhöz, számtalan törvény, alapvetően az építési törvény, ágazati törvények, azután kormányrendelet, mint például a 293/1997., azaz az OTÉK, azon túl pe dig önkormányzati rendeletek sokasága vonatkoztatható. Ebben az esetben az FSZKT, tehát a fővárosi szabályozási keretterv és azon belül a KSZT, a kerületi szabályozási terv, tehát igenis mondhatjuk, hogy már bőven vannak jogszabályok, amelyek ennek a terül etnek az építési jogosultságait lefedik, meghatározzák, milyen módon lehet ott egy engedélyezési eljárás keretében épületet felhúzni, avagy adott esetben, ha egy olyan beruházást álmodunk meg, amely más építési jogosultságokat kíván, akkor milyen módon leh et megváltoztatni az előbb említett FSZKTt, illetve KSZTt. Ezzel szemben ez az új műfaj, amelyről most szó van, a jelenleg hatályos összes eddig már létező jogszabályt felülírja, kikerüli, és egy teljesen új műfajt teremt; máshogy nem tudom ezt értékelni , csak mint új műfajt a jogalkotáson belül. Meggyőződésünk, hogy azok a jogszabályok, amelyek eddig megalkotásra kerültek - mondjuk így - a rendszerváltozás utántól kezdődően, amikor a területrendezésre és a településrendezésre új jogszabályok készü ltek el, azon belül az építési törvény megszületett 1997ben, és így tovább, akkor lehetséges, vitatható, hogy ez egyesek számára túl bonyolultnak tűnik, adott esetben túl hosszúnak tűnik egy eljárás engedélyezése vagy pedig a településrendezési eszközök b ármelyikének a megváltoztatása, de mégis úgy születtek meg évek hosszú sora alatt, hogy a közösségi kontrollt minden esetben biztosítsák azok számára, akik ennek az adott kérdésnek valamilyen módon érintettjei, tehát hogy megvalósuljon minden szempontból a közérdek az adott területen, az adott településen. Ezzel szemben mit is kezdeményez az előttünk fekvő törvénymódosítás? Először is: itt már többek szájából elhangzott, és kérem, engedjék meg, hogy részben én is ismételjem ezeket, talán egy kicsit más szem pontból, újabb szempontokat is hozzátéve. Tehát először is a kulturális örökség védelmével kapcsolatos előírásokat nem kell alkalmazni, mondja ki a törvény. Érdekes, hogy még a 364/2011. kormányrendelet, amely ugyanezt a beruházást kiemelt jelentőségű beru házássá minősíti, az eljáró hatóságokat és a szakhatóságokat meghatározza, még valami miatt fontosnak tekintette, hiszen a KÖHt kijelölte eljáró hatóságként. Ám eltelik pár hónap, és az Orbánkormány számára már úgy látszik, a kulturális örökség védelme e bben a tekintetben már nem fontos, valami olyan körülmény kellett, hogy a tudomásukra jusson, ami miatt úgy gondolják, hogy ezen a területen minden ilyen értelmű kikötés hatályon kívül helyezendő, merthogy az is valamilyen módon majd gyorsítani fogja az el járásokat. Azután meghatározza a törvényjavaslat a legnagyobb építménymagasságot, 50 méter, de ezt, mondjuk, egyszerűsítsük le, hogy 17 emelet, talán így könnyebben érthető, mindenki számára jobban beazonosítható, illetve a legmagasabb építési pontot 80 mé terben, de a törvényjavaslat nem beszél például a szintterületi mutatóról, a beépítési százalékról, hogy egyéb más olyan koordinátákról ne is szóljak, ami egy épülethez vagy egy adott telekhez építési jogosultságot rendel, hogy mekkora lehet a zöldterületi százalék, és így tovább. Nagyon sok olyan koordináta van, amely meghatározhatja, hogyan nézhet ki egy épület. Ebből a nagyon sokból összesen ezt a kettőt emeli ki, amiből nyilván a legfontosabb az építménymagasság meghatározása. Ezeket az FSZKT, KSZT egyé bként tartalmazza, az összes többi koordinátát is. Vajon valaki ezt átgondoltae, hogy ha mondjuk, a szintterületi mutatót nem változtatjuk, akkor igazából mekkora épületet lehet majd építeni ezen területre, ezen telkek mindegyikére? Mert amikor ezt a törv ényt az Országgyűlés meg fogja majd szavazni, akkor az építési jogosultságot, azaz olyan építési jogokat fogunk ajándékozni minden ottani tulajdonosnak, nemcsak az államnak, nemcsak saját magának ajándékozhatna az állam, hanem az önkormányzatnak is, de a m agántulajdonosoknak is, hiszen hogyha megnézzük a területet, ott nemcsak állami, illetve önkormányzati tulajdonú, de magántulajdonú területek is vannak. A továbbiakban a tűztávolság be nem tartása nem lesz majd ok arra, hogy az építési engedélyt elutasítsá k, de hozzáteszik, hogy legalább azonos biztonsági szintet garantáló megoldást kell biztosítani. Én tisztelettel megkérdezem, aki tud, válaszoljon rá: mit jelent ez, mi az a legalább azonos biztonsági szintet garantáló megoldás? Egy vízfal vagy micsoda?
