Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István):
4852 olyan helyzeteket, amelyre valamilyen oknál fogva az előterjesztő az elkészítéskor nem gondolt, például mi van akkor, hogyha egy ingatlannak több tulajdonosa van, hogyan kell ebben az esetben a vételárfelosztást, egyebeket elvégezni, mi történik a bérbevétel kapcsán, hogyan történik a bérbeadás, és így tovább. Tehát azt gondolom, hogy bizony nem volt körültekintő az összeállítása ennek a javaslatnak az első változatában, ezért a gazdasági bizottság kénytelen volt jó néhány, egyébként életszerű hel yzetre jogi szabályozást alkotni. Ami tartalmi része lenne a mondandómnak, az a következő. A gazdasági bizottság egyik javaslata arra vonatkozik, hogy sokkal szigorúbb előírásokat állapít meg a bérleti díjjal tartozók számára, mint ami más típusú ingatlano knál van. A tartalmi indoklás ebben a tekintetben úgy hangzott, hogy már eleve kedvezményt kap az, aki egy ilyen ingatlanban bérleti díjat fizet és lakik, ezért tehát nem indokolt, hogy számára lazább szabály érvényesüljön. Én ezt a passzust, tisztelt képv iselőtársaim, végiggondolnám. Azért gondolnám végig, mert hiába sikerül megmenteni a lakhatását valakinek, hogyha az egyéb szociális, foglalkoztatási és a többi helyzete nem változik. Ha nem változik, sőt, rosszabbodik és rosszabbodhat, akkor egy ilyen ind okolatlanul kemény jogszabály hozhat önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévőket még hátrányosabb helyzetbe. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Dr. Kolber István tapsol.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felsz ólalásra megadom a szót Volner János képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Vágó képviselőtársammal egyetértek: az eszközkezelő valóban egy hasznos és előremutató lépés. Én inkább azt vizsgáltam volna, é s arról szólt a felszólalásom, hogy ezek az emberek miért is kerültek tulajdonképpen bajba. Ugyanis akkor, amikor fölvette a saját hitelét, akkor fölvette, mondjuk, 5 százalékos hitelkamat mellett, most meg a hitelkamat is megváltozott, nem csak az árfolya m változott meg, a hitelkamat is megváltozott, fizet érte, mondjuk, 12 százalékot. Ez egy olyan pálya, amire ez az ember adott esetben nyilvánvalóan nem számíthatott, nem volt annak a képességnek a birtokában, amikor megkötötte ezt a hitelszerződést, hogy ő kétszer akkora kamatot fog adott esetben ugyanazért a szerződésért fizetni, hiszen ez is változott. (14.00) Emiatt aztán az az állapot áll elő, hogy a végén a törlesztőrészlete az eredeti kétszerese lesz, miközben többel tartozik az ingatlanja után a ban knak, mint amennyit maga az ingatlan ér. Tehát az az erős kérdés ebben, hogy mitől válik valaki rászorulóvá. Attól vált valaki rászorulóvá, mert felelőtlenül döntött, mert kevesebbet tudott a hitelpiac működéséről, mint mondjuk, egy bank hivatásos kockázat elemzője, vagy attól vált rászorulóvá, hogy engedik átterhelni a bankadót, a válságadókat a bankok részéről az ügyfelekre? Emiatt megemelkednek a törlesztőrészletek; emiatt áll elő az az állapot, hogy kínnalkeservvel egy ideig fizeti az adós a tartozását, egy idő után pedig képtelen a fizetésre, mert olyan mértékben megemelkedtek a hitelkamatok, annyira elszállt az árfolyam, hogy a végén már ő maga is megmentésre szorul, és a Nemzeti Eszközkezelő segítségét kell igénybe venni ahhoz, hogy a helyzetét valame lyest stabilizálni lehessen. Úgyhogy ezt a kérdést kellene alaposabban megvizsgálni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
