Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ERTSEY KATALIN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
481 annak az engedélyére várnak az ügylet során, amelyiknek, tisztelet a kivételnek, de köszönhető a probléma elharapódzása, és amelyik nyakló nélkül garázdálkodhatott a magyar piacon? Tehát elmondhatjuk azt, hogy van egy nagyon komoly társadalmi réteg, amelyiknek senki nem segít. Van egy számadat is ehhez. Az önök kilakoltatási kvótája erre az évre mintegy 12 ezer kilakoltatást t esz lehetővé, 12 ezer család otthona kerülhet veszélybe, míg a Nemzeti Eszközkezelő konstrukciója feltőkésítve is csak maximum 89 ezer lakás, ingatlan megmentésére alkalmas. Adódik a kérdés, hogy a köztes 34 ezer családdal, az ingatlanjukkal és egyáltalá n a jövőjükkel mi lesz. Ki és mikor fog erre válaszolni azon ígéretük után, hogy senkit nem hagynak az út szélén? Látható az is, hogy a leszakadók számára nem sikerült egyelőre megoldási csomagot kitalálniuk. A tehetősebbek számára igen. És én nagyon örülö k annak, hogyha a szerencsésebb, jobb sorsú, jobb módú emberek közül sokan szabadulhattak a hitelcsapdából. Ez önmagában Magyarország számára jó, az érintett családok számára is jó. De mi lesz azokkal, akiknek nincs eszközkezelő; akik nem tudnak árfolyamgá tat igénybe venni; akik értelemszerűen nyilván végtörleszteni sem tudtak, hiszen ez volt a konstrukció csúcsa, ehhez kellett a leginkább tehetősebbnek lenni? Látható az, hogy itt százezrekről van szó, akiken igazából senki nem segít, önök sem segítenek. Ők azok, akik a kilakoltatási kvóta hatálya alá tartozva remegve várhatják a kilakoltatási moratórium lejártát, a melegebb időket, azt, amikor valóban elkezdik foganatosítani azokat a kilakoltatásokat, amelyekre önök felhatalmazást adtak egy kvóta alapján, m ert így egyeztek meg a bankokkal. Tehát addig teljes körű és széles körű megoldásról nem lehet beszélni, amíg ezen leszakadó százezrek számára nincsen megoldás, mert nincsen megoldás. Amiről mi itt most vitatkozunk, az egy viszonylag szűkebb réteg számára elérhető, átmeneti könnyítés, egy levegővétel, de semmiképpen sem a hosszú távú és végleges megoldás a problémára. A Jobbik hosszú távon csak azt tudja elfogadni, hogy teljes körű és minden magyar embert, minden magyar családot megmentő megoldások legyenek a kezünkben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. (Szatmáry Kristóf felé.) Látom az államtitkár úr bejelentkezését, de most nem tudok még két percre szót adni, csak a vezérszónoki kö rt követően. Éppen ezért most megadom a lehetőséget Ertsey Katalin képviselő asszonynak, az LMP vezérszónokának, ugyancsak 20 percben. Öné a szó. (11.10) ERTSEY KATALIN , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársa im! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon sok minden elhangzott már erről a konstrukcióról. Az elején szeretném leszögezni, hogy ez egy olyan javaslat, amit az LMP frakciója nevében támogatni tudunk. Sokadik javaslat van a Ház előtt. Azokat a devizahiteleseket m entő törvényjavaslatokat, amelyekkel próbálták ígyúgyahogy ezt a problémát kezelni, nem tartjuk túl sikeresnek. Végre most itt van előttünk egy olyan javaslat, amelynek hasznát látjuk. Másfél éves késéssel ugyan, de legalább itt van. Ahogy azt már több, a devizahitelesek ügyében a pénzügyi fogyasztóvédelem terén beadott javaslatunk kapcsán elmondtam, mi már megszoktuk, hogy a kormány rendre leszavazza a javaslatainkat, majd saját néven beterjeszti. Ez nem túl elegáns módszer, de már jó ideje csak arra kér jük a kormányt, hogy ha ezt teszi, akkor gyorsabban tegye. Az előttünk fekvő javaslat gyakorlatilag most áll a lehető legközelebb ahhoz az LMPs alapelvhez, amit 2011 januárjában, tehát több mint egy évvel ezelőtt letettünk a Ház asztalára. Ennek az alapja az volt, hogy minden, a devizahitelesek megsegítését célzó javaslatban a terheket abban az arányban kell megosztani, hogy a) a szereplőnek milyen felelőssége van az adott helyzet létrehozásában, b) milyen teherbíró képessége van, mit tesz ez lehetővé. Ez az alapelv önök előtt áll immár egy éve az LMP pénzügyi
