Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
4775 A költségvetés összeállításának elemi követelménye, hogy abból az állam szándékai, preferenciái világosan kiderüljenek. Az alapkérdés az, hogy miben döntsön a törvényhozó, és hogy a közjavak felhasználásában mekkora legyen a kormány mozgástere. Ha pusztán gombnyomogató, csupán a mindenkori kormány szándékainak l egitimálására használható pártfrakciók ülnek az Országgyűlésben, akkor természetesen fölösleges a részletesség elvével foglalkozni. Ebben az esetben azonban magának a parlamentarizmusnak az értelme is megkérdőjelezhető. Az Országgyűlés működése ugyanis has onlítani fog a mögöttünk hagyott egypárti parlamenti mechanizmushoz, aminek nem a szuverén törvényalkotás és az ellenőrzés volt a missziója, hanem a pártközpont akaratának formai szentesítése. Az ésszerű részletesség elvének alkalmazása, egyértelművé tétel e, törvényi előírása és a gyakorlati érvényesítése nélkül az Állami Számvevőszék törvényességi és szabályszerűségi vizsgálatainak célja is homályban maradhat, mert a kormány közjogi felelősségét nem tudja egyértelműen megállapítani. A magyar állami költség vetés egyik legnagyobb gyengesége mégis a transzparencia, az átláthatóság hiánya. Két éve figyelve intenzívebben az államháztartás ügyeit, az a benyomás keletkezett bennem, az a vélemény formálódott meg, hogy a politikai elitnek talán nem is érdeke a tiszt ánlátás. Nem volna rendkívüli követelmény a pénzügyi kormányzattal szemben, hogy az egyes bevételi és kiadási tételeket világos rendszerbe foglalja, és magyarázatokkal lássa el. Mariska Vilmos jogtudós már több mint száz évvel ezelőtt hangsúlyozta a transz parencia elvének lényegét: a pénzügyi és a számviteli dolgokban kevésbé avatott szem is biztosan végigtekinthessen az államháztartás számainak a tömkelegén. Minden állami feladatnak létszámigénye van, amivel további dologi, jóléti és egyéb kiadások párosul nak. Mivel a közintézetek kétharmadát, háromnegyedét a személyi jövedelmek teszik ki, a pénzügyi kormányzatnak a költségvetési törvényjavaslat szerves részeként részletes létszámtervi javaslatot kellene készítenie, és az Országgyűléssel jóváhagyatnia. A pa rlament által jóváhagyott státust, szakítva a mai gyakorlattal, törvényben kellene maximálni, és a költségvetési törvény mellékleteként nyilvánosságra hozni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) (19.50) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett még a mai napon Magyar Zoltán képviselő úr is, a Jobbikképviselőcsoportból: “Mi lesz veled, vidék?” címmel. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalássorozatomban arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabban értelmezve pedig az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be, illetve állít sak itt emléket munkásságuknak a nemzet templomában. Ezt nemcsak azért tartom fontosnak, mert ma a magyar vidék, önhibáján kívül, de kivéreztetett állapotban vívja haláltusáját, de azért is, mert a sorozatban bemutatott személyek korukat megelőző szakmai m unkájukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek, illetve a Jobbik vidéki gazdaságfejlesztő programját is átitatják a vidéki lét és a föld szeretetét hangsúlyozó gondolatok. Tisztelt Képviselőtársaim! Derzsy Domokos, az állatorvostudomány doktora, az állatjá rvány kiváló szakértője 1914. december 8án, Felsőboldogfalván született földműves családban. Sárospatakon végezte a gimnáziumot, 1939ben a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztályán szerzett diplomát. Később állami állatorvos lett, és itt sikeres munkája révén a kolozsvári Állategészségügyi Intézet állatorvosává is kinevezték.
