Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirend pont előadója:
4755 §ban a beszállító és a kereskedő fogalmát. Ennek nyomán a termelő és a feldolgozó mellett beszállítónak fog minősülni a köztes kereskedő vagy - hívjuk így - viszonteladó is, aki a törvény szerint kereskedőnek értékesíti a terméket, ami lehetővé teszi a törvény által biztosított védelemnek a kereskedő valamennyi beszállítója irányába való kiterjesztését. A kereskedő fogalma a tekintetben módosul, hogy a vállalatcsoporton belül i kapcsolat, anyaleány vagy leányleány kapcsolat nem keletkeztet beszállítókereskedő viszonyt, hiszen itt egyébként sem lenne indokolt a törvény beszállítóvédelmi rendelkezéseinek alkalmazása. Ez korábban csak közvetett jogértelmezéssel volt levezethető , most egyértelműen kimondaná a törvény. A módosítás lehetővé teszi a visszáruzás alkalmazását új terméknek a piacra sikertelenül történő bevezetése esetén, a jelenlegi korlátozás ugyanis akadályát képezte a termékfejleszté snek, mert annak sikeressége egyedül a kereskedő kizárólagos kockázata volt, így inkább elzárkóztak az új termékek polcra tételétől. A módosítás nyomán a termékfejlesztés sikerességének kockázatát a beszállító fogja viselni. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek kell tekinteni a termék tárolásával, hűtésével, illetve élőállat vonatkozásában annak tartásával kapcsolatban felmerülő költségeket. Ezek olyan költségek, amelyek az üzletben történő kihelyezéssel ös szefüggésben a termék sajátossága miatt merülnek fel, azaz nem a termék értékesítésével kapcsolatos többletszolgáltatásról van szó, abból a beszállítónak nem származik előnye. A módosítás pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket. Amennyib en a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen kiállítja a kereskedő részére a számlát, úgy az átvételtől számított 30 napon belül részére ki kell fizetni annak ellenértékét. Ha a helyes számla kiállítása nem történik meg 15 napon b elül, vagy hibás, elkésett számlakiállítás esete áll fenn, úgy a helyes számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni azt. A módosítás pontosítás céljából meghatározza, hogy a határidő megtartása szempontjából a kifizetés napjának az a na p számít, amikor a kereskedő számlája megterhelésre került. A módosítás nyomán rögzítésre kerül, hogy nem minősül beszerzési ár alatti értékesítésnek, ha nem szándékos túlrendelés miatt felhalmozódott olyan közeli lejáratú terméket értékesít leárazva a ker eskedő, amelynek fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejéből annak egytizede sincs hátra. A törvény korábban nem fejtette ki, hogy mi minősül olyan, nem teljes értékű terméknek, amely esetében lehetett beszerzési ár alatt értékesíteni, most ez az e gyértelműség kedvéért megjelenik a szövegben. Változik az önköltségi ár alatti értékesítés vonatkozásában az önköltség fogalma, üzemi, általános költségeket is tartalmazó önköltséggel kell számolni. Probléma volt ugyanis, hogy a saját előállítású péktermék ek esetén csak a szűkített önköltséget - értsük ez alatt a lisztet és egyéb alapanyagokat és az energiát - vették figyelembe, de a további rezsiköltségeket nem, így az árak nem voltak összehasonlíthatóak más pékek előállítási áraival. A törvényjavaslat leg fontosabb elemeként, új rendelkezésként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma, amikor a kereskedő azonos termékek esetén a termék származási országa alapján eltérő árképzési mechanizmust alkalmaz, például eltér a forgalomarányos árréstömeg. Ez a tila lom olyan terméktípusok esetében értelmezhető, amelyek azonossága a termék összetétele és érzékszervi tulajdonsága alapján megállapítható. Ilyen termék a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldséggyümölcs. A termék azonossága vonatkozásában például nem a zonos a 2,8 százalékos UHTtej a 2,8 százalékos friss tejjel vagy a 1,5 százalékos UHTtejjel, csak egy másik 2,8 százalékos UHTtejjel. Piaci problémát okozott, hogy a kereskedő az olcsón, külföldről beszerzett tej akciós értékesítésével - azt mintegy csa logatótermékként használva - a hazai beszállítók termékei eladhatatlanul drágává váltak és felhalmozódtak, az akció befejezése után pedig a felgyűlt készlet nem tudott kifutni a rövid fogyaszthatósági idő miatt. A piaci zavar kiküszöbölését szolgálja - tel jes összhangban egyébként az uniós szabályokkal - az a rendelkezés, amely tiltja a származási ország
