Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
469 múlva, hanem értelemszerűen egy olyan lehetőséget kap, hog y a köztes időszakban nem kell viselnie az árfolyamkockázatot, a kamatra eső teljes árfolyamkockázat nem az övé, és egyébként a törlesztőrészletre vonatkozó árfolyamkockázat összegét pedig egy rendkívül kedvezményes forinthitellel előlegezik meg a számára, ami, én azt gondolom, ma a piacon semmilyen formában nem elérhető. Tehát nem tudok mondani olyan lehetőséget, hogy valaki, mondjuk, ilyen típusú forinthitelhez jusson ilyen kamatszinttel. Azt gondolom, ez még a nagyonnagyon fontos ügyfelek számára sem el érhető. Innentől kezdve, bár ez a gyakorlat, ha jól emlékszem, egy sokkal korábbi szocialista kormány idején volt elterjedt, valamikor 1994 és '98 között, ma már ilyen legjobb tudomásom szerint, de nézzünk szembe azzal a ténnyel: ez egy rendkívül kedvező l ehetőség gyakorlatilag a jelenlegi devizahitelek részbeni forintra váltására, hiszen itt az árfolyamkockázat forintra váltódik, és a forintra váltás pedig egy rendkívül kedvező kamatszint mellett történik meg. Összességében nyugodtan elmondható, nemcsak öt esztendőre, hanem az azt követő évekre is gyakorlatilag kiszámíthatóvá válnak és csökkennek a jelenlegi hitelek terhei. Szerintem erre számít ma a magyar devizahitelesek túlnyomó többsége. A kezdeti megállapodáshoz képest az elmúlt hó napokban sikerült azt elérni, hogy lehetőséget teremtettünk arra, hogy ez az időszak hosszabb ideig tartson, tehát 2017ig kinyúljon; és több szempontból - de ezeket már itt előttem a kormány képviselője is részletezte - módosítottuk ennek a megállapodásna k az alapvető kereteit, és azt gondolom, ezzel a megállapodás még kedvezőbbé vált az ügyfelek számára. Ennek az átvezetését kérjük ma a parlamenttől. Éppen ezért én most nem is arról szeretnék beszélni, ami a törvényszövegben benne van, inkább szeretnék fe lvetni egy olyan problémakört, amivel a Fidesz képviselőcsoportja élni fog mint módosító indítvánnyal, és el is indítottuk már annak a leegyeztetését mind a Bankszövetséggel, mind pedig a kormánnyal. Ez a módosító indítvány tartalmát tekintve arról szól, h ogy szerepel ma egy gát, tehát szerepel ma benne egy olyan korlát, hogy meddig vehetik igénybe és kik vehetik igénybe az árfolyamrögzítés lehetőségét. Ez a korlát ma úgy szól, hogy akik 30 millió forint értékű lakásra vettek fel, mármint a felvételkori ért ékét gondoljuk a lakásnak, hiszen nem kell ehhez újból és újból értékbecsléseket készíteni, tehát akiknek a lakása nem haladta meg a 30 millió forintos értéket. Ez némileg eltér attól, amit a korábbiakban alkalmaztunk, éppen ezért inkább egy korábbi szabál yhoz szeretne visszatérni a Fidesz képviselőcsoportja, és módosító indítványban azt fogjuk javasolni, hogy ez a bizonyos korlát úgy működjön, hogy a hitel értéke ne haladja meg a 30 millió forintot, mármint felvételkori értéke. Ez tehát a korlátja annak, h ogy ki veheti majd igénybe az árfolyamrögzítés lehetőségét. Aki 30 millió forintnál kisebb hitelt vett fel, az értelemszerűen igénybe veheti, aki 30 millió forintnál nagyobb összegűt vett fel, az nem veheti igénybe. Azt gondolom, hogy ez túlnyomórészt kiel égíti azt a társadalmi igényt, hogy az árfolyamrögzítés kedvezményes lehetőségével a kis- és középkeresetűek, tehát a középosztályig terjedően tudjanak élni Magyarországon az ország polgárai, illetve a magyar családok. Ezt az indítványt tehát meg fogjuk te nni, be fogjuk nyújtani a parlament elé. Kérem itt a parlamenti vitában is a frakciók támogatását mindehhez. Azt előre szeretném elmondani, hogy mi nem vagyunk hívei és nem leszünk partnerek abban, hogy itt a teljes feloldás megtörténjen, elsősorban azért, mert azt gondoljuk, hogy a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon az is értelemszerűen egy érték, és ez a szempont már előkerült ott, hogy akinek ennél nagyobb összegű hitele van, nyilvánvalóan egy jóval nagyobb értékű ingatlannal is rendelkezik , és ha számára problémát jelent ennek a hitelnek a törlesztése, akkor még mindig megvan az a lehetősége, hogy az ingatlanát kisebb értékűre cserélje, éljen a törvényekben már rögzített kedvezményes résztörlesztés lehetőségével, és azt követően esetleg val amilyen másik könnyített fizetési konstrukcióval. Azok számára, akik viszont ebből a szempontból családi okok miatt sem tudnák kisebbre cserélni az ingatlanjukat, azt gondolom, az a szabály, amit mi javaslunk, az minden szempontból kielégítő és megoldást k ínál.
