Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 21 (192. szám) - Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
4487 A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa közösen 1974ben a kiemelkedő eredményeket elért baromfitenyésztők díjazására a nevével fémjelzett emlékplakettet és emlékjelvényt ala pított. Báldy Bálint munkássága minden, a magyar vidék előmozdításáért dolgozó képviselőtársamnak is tanulságos és követendő példa lehet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Baráth Zsolt képviselő úr, Jobbik: “Cum Deo pro Patria et Libertate! Istennel a hazáért és szabadságért!” címmel. Képviselő úr, öné a szó. BARÁTH ZSOLT (Jobbik) : Elnök Úr ! Tisztelt Jelenlévők! Egy olyan példára szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, amely az ország jelenlegi keserves helyzetében útmutatást, erőt, hitet és erkölcsi mintát is ad annak a harcnak a folytatására, amely az idegen hatalmak érdekeit képvis elő globalitás és a Magyarország, Kárpátmedence nevű lokalitás között zajlik azon erőforrások fölötti rendelkezés megszerzéséért, amely ez utóbbi jogos és történelmi tulajdona. Aki nyitott szemmel jár az országban, pontosan látja a lepusztított környezete t, az eltartóképességétől megfosztott vidéket, a közintézmények nehézkes működését. Az elcsigázott emberek lelkében tükröződik az a frusztráció, ami 1920. június 4e óta egy nemzetgyilkossági kísérletnek alávetett nép kivéreztetésében mutatkozik meg. 2011. május 3án képviselőtársammal beadtunk egy határozati javaslatot, amely II. Rákóczi Ferenc és a Rákócziszabadságharc emléknapjáról és emlékévéről szól. Ugyan tárgysorozatba került, itt az Országgyűlésben eddig emlékezetem szerint hatszor szavazta le a tö bbség, mint a mai napon is. A történelmi hősök példáját idézem önök elé, amikor háború zajlik a nemzet ellen. Az ország ügyeiben döntési jogkörökkel felruházott testületnek, éppen úgy, mint e döntések eredményeit élvező vagy elszenvedő népnek, egyformán fo ntos, hogy olyan belső meggyőződést és tevékeny magatartásmintát lásson maga előtt, amiből úgy a saját nemzedéke, de leginkább az utódai számára sikerrel őrizheti meg hazánkat, Magyarországot és nemzetünket a Kárpátmedencében. Miért fontos beszélni Rákócz i Ferencről és azokról a neves és névtelen hősökről, akik az életüket áldozták a nemzetért? Miért kell emlékezni a szabadságharchoz csatlakozó nemesekre, akik feláldozták a vagyonukat és akár életüket is, azokra, akik már a török kor vége felé helyesen lát ták és mérték fel a helyzetet, hogy újabb birodalom gyarmatai lehetünk? Vagy miért kell eszünkbe idézni azokat a szegény parasztokat, akikről a fejedelem így nyilatkozott: “E nép buzgalmának és szeretetének nem volt elég, hogy képessége szerint ellátott él elmiszerrel, hanem hazaküldték asszonyaikat és gyermekeiket, beálltak a katonáink közé, és többé sohasem hagytak el.” Azért, hogy mindennap, amikor felkelünk, világosan lássuk, mindig az eszünkbe villanjon, abban a korban élő magyarok helyesen ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyt, és méltó választ is adtak rá. Ne feledjük, a Habsburgbirodalom mögött hasonló gazdasági és pénzügyi körök álltak, akik akkor is és a mai nap is egész Magyarországot magukévá akarják tenni, földjeivel, bányáival, erdőivel, vize ivel, munkaerejével együtt. Teljesen nyilvánvaló a hasonlóság a mai Kárpátmedence helyzete és a kuruc kor között. A gyarmatosítás, az azzal járó társadalmi és gazdasági kiszipolyozás általános jelenség volt akkor is és ma is. Egy lényeges különbség viszon t van a két kor között. Akkor még voltak hősök az alsóbb jobbágyrétegekben és a nemességben is, olyanok, akik a haza érdekét a személyes érdekeik elé tudták helyezni, olyanok, akik felvállalták a küzdelmet, a harcot, a megaláztatást, a börtönt és adott ese tben a halált is.
