Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
445 című könyv például a mai napig ható, hiszen fordulópontot jelentett a gabonafélék termesztésével, nemesítésével és fiziológiájával kapcsolatos kutatásokban. Az oktató, irányító és kísérletező tevékenység mellett igen gazdag tudományos és k özírói munkássága is. Ennek tengelyében a növénytermesztéssel kapcsolatos kérdések álltak, ebből merítette tárgyát legismertebb tudományos műve is, az Általános és különleges növénytermesztés című kétkötetes munka. Korán felismerte, hogy a magyarországi ta lajok termőképessége az egyoldalú gabonatermesztés következtében leromlott. Tudta és hangoztatta, hogy a hozamok növelésének, a korszerű növénytermesztésnek egyik kulcskérdése a talajerőpótlás, itt a szerves és műtrágyázásra is gondolt. Ő volt a világon az első, aki növénytermesztési kísérletekben egyszerre sok helyen próbálta ki a fajtát és a műtrágya adagját is. Cserháti Sándornak nemcsak kiváló közírói, de a szaksajtóban végzett szerkesztői tevékenysége is igen figyelemre méltó volt, sikereit azonban a h ivatalos fórumok nem mindig méltányolták. Ugyan a Magyar Tudományos Akadémia Forsterdíjjal tüntette ki, amit közvetlenül halála után ismételten megkapott, de például tagjai sorába soha nem választotta. Cserháti életműve korai halála ellenére is gazdag és maradandó. Műveivel, fölfedezéseivel, tanításával, emberségével és szilárd jellemével egyaránt kivívta az utókor megbecsülését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a korm ány részéről kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Jelzés nem érkezik.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vágó Gábor képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, ötperces időkeretben. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásom címe “ACTA: az automatizált cenzúra tökéletes alkalmazása”. Mit is rejt ez a betűszó? Ez a betűszó egy olyan nemzetközi szerződést rejt, amelyet ismét alá akarnak íratni, ratifikáltatni akarnak a parlamenttel úgy, hogy valódi társadalmi vita nem előzte meg azt. Valódi társadalmi vita valójában elindult, elindult az interneten, a világ minden pontján most erről beszélnek, de valahogy a magyar kormány meg se mukkant, meg se szólalt, miközben azért lá thattuk az elmúlt hetekben, hogy itt Budapesten is ezrek vonultak az utcára tüntetvén az ellen, hogy ratifikáljuk ezt az egyezményt, Németországban több tízezren, de Európaszerte mindenhol kiálltak az utcára, és azt mondták az emberek, hogy nem kérnek abb ól, hogy ilyen egyezmény lehetőséget adjon arra, hogy bárki betekintsen a számítógépükbe, bárki betekintsen az adataikba, bárki betekintsen a magánéletükbe. A magyar kormány hallgat, továbbra is sunyin hallgat. Lesze olyan bátor a magyar kormány, tisztelt képviselőtársaim, mint az ír, lengyel, cseh és bolgár kormány? Ők nemet mertek mondani. Valamiért vannak olyan országok, akik ki mernek állni az információ- és a sajtószabadság mellett, ki mernek állni az információs önrendelkezés mellett, és nem a profit orientált szerzői jogi ipart támogatják. Valahogy, amikor itt a múltkorjában volt egy szerzői jogi módosítás, akkor felmerült az, hogy mégis itt a politikában megjelent egy új áramlat, megjelentek a kalózok, hiszen mára egyértelművé vált, hogy az informáci ó mindenkié. Nem lehet csupán profitérdek alapján centralizálni az információkat, nem lehet a profitérdek alapján arra hivatkozni, hogy most talán valakik elveszik a vélt vagy valós profitot bizonyos cégektől, és ezért mindenki számítógépét meg kell nyitni egy bizonyos - hiszen ezt pontosan az egyezmény sem szabályozza - felügyelet számára. Kérem szépen, nemcsak én gondolom azt, hogy ez tarthatatlan, nagyon sokan ülünk szerintem a Magyar Országgyűlésben is, akik úgy gondolják, hogy ez tarthatatlan.
