Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4226 kettős nyomvonalú büntetőpolitikának, ráadásul tovább ront a büntetőjog és a szabálysértési jog egyre zavarosabb viszonyán. Pénzbüntetés: ellenzem a pénzbüntetés alsó határának csökkentését. A 2009es büntetőnovellában azért emeltük meg drasztikusan az alsó határt, mert egyrészt önmagában véve is súlytalannak éreztük, ha valaki kaphat 3 ezer forint büntetést bűncselekmény elkövetése miatt. A másik ok az volt, hogy megteremtsük az összhangot a szabálysértési bírságok rendszerével. Az alsó határ leszállításával, főleg hogy azzal párhuzamosan a szabálysértési bírságok összege nő, az összhang elvész. A szabálysértés természeténél fogva kevésbé társadalomr a veszélyes cselekmény, mint a bűncselekmény, az új szabályozás alapján azonban a szabálysértés elkövetéséért lehetne tízszer akkora pénzbírságot kapni, mint bűncselekmény elkövetéséért. Bizonyos átfedés elképzelhető, de ekkora semmiképpen. Ez és az előző probléma is jól rámutat arra, hogy miért kellett volna az új kódex megalkotásával megnyugtató módon rendezni a büntetőjog és a szabálysértési jog viszonyát. Kényszergyógykezelés: nem értünk egyet a kényszergyógykezelés ismételten határozatlan idejűvé tétel ével. A büntetőjogtudomány régóta kifogásolta azt, hogy a kényszergyógykezelés határozatlan tartamú jogkövetkezmény, mivel a büntető törvénykönyv nem rendelkezett annak felső határáról. A szabályozás sértette a jogkövetkezmények meghatározására irányadó n ulla poena sine lege elvét, amely megköveteli a büntetőjogi jogkövetkezmények pontos és egyértelmű meghatározását. Éppen ezért a 2009es büntetőnovella változtatott ezen a helyzeten. A tervezet által felhívott alkalmazási problémák mint praktikus szemponto k nem állíthatók szembe a kényszergyógykezeltek emberi jogaival. Meglehetősen furcsa, hogy az indokolás jogalkalmazói tapasztalatról beszélnek ez ügyben, hiszen ilyen 2009 óta nem lehetett. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke fog lalja el.) Vezérszónoki felszólalásomban, tisztelt képviselőtársaim, kiemeltem a legfontosabb általános jellegű elvi kritikáinkat. A vita folytatásakor azonban én is és képviselőtársaim is számos rendelkezéshez kívánunk még hozzászólni. S végül engedjenek meg nekem egy rövid gondolatsort: a javaslat erényeként értékeljük a logikus felépítését, a különös részi fejezetek társadalmi értékrendet tükröző sorrendjét, azt, hogy a büntető törvénykönyvünk sok év után koherens jogszabály lesz. Módosító javaslataink n em kívánják majd megbontani az egységet, de jelentős büntetőjogpolitikai fordulatot szorgalmaznak majd. Amennyiben ezek közül a legfontosabb elvi jelentőségűeket nem fogadja el az Országgyűlés, a törvényjavaslatot az MSZP frakciója nem fogja támogatni. S az utolsó mondat, tisztelt elnök úr: ezzel együtt ígéretet teszek arra, hogy esetleges kormányra kerülésünk esetén a vezérszónoki felszólalásomban vállalt büntetőpolitikát tükröző novelláris módosítást, törvénycsomagot a lehető legrövidebb időn belül benyú jtjuk az Országgyűlés elnökének. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak, tisztelt Országgyűlés. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk a vezérszónoki felszólalásokat. A Kereszténydemokra ta Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja jelezte, hogy a vezérszónoklatot két képviselőjük fogja egymás után a rendelkezésre álló 30 perces időkeretben ismertetni. Elsőnek megadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, bizottsági elnöknek. Parancsoljon! D R. LUKÁCS TAMÁS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogalkotás minden helyzetben kiemelt felelősséggel járó tevékenység, különösképpen, ha a tisztelt Ház olyan kérdéskört kíván szabályozni, ami alapvetően érinti az ember méltóságát és szabadságát, amely méltóságot és szabadságot az államnak védelmezni
