Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VARGA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4214 bizonyítottnak látta az ellenzék azt, hogy a 14 éven aluli, 12 éves ko rtól elkövetett súlyos bűncselekmények száma sajnos ténylegesen megemelkedett. Ennek egyik oka lehet az, hogy a szülők a felbujtók, és küldik a bűncselekmény végrehajtására a még nem büntethető gyermeket, vagy a változó világ, illetve a civilizáció ilyen f oka is jelentheti azt, hogy ez egyre gyakrabban előfordul. Nem érthető az sem, hogy akár súlyos bűncselekményeknél is a 20 éves korhatár alatt nem szabható ki az életfogytig tartó büntetés az elítélteknél. Ami még szóba került, az a javítóintézeti, nevelői ntézeti elhelyezés, ami sok esetben aggályos. Az ügy lezártának a lassúsága miatt nagyon sokszor későn kerülnek a javítóintézetbe az előzetes letartóztatás vagy fogva tartás miatt a fiatalok. Így az ott eredményesen működő pedagógiai tervet, pedagógiai fol yamatot nem tudják alfától ómegáig végrehajtani, és nagyon sokszor úgy kerülnek a javítóintézetbe a fiatalok, hogy előtte esetleg felnőtt korú elkövetőkkel is kapcsolatba kerültek az előzetes fogva tartás során, így a kriminalizáció tekintetében elég súlyo s és elég mély tapasztalatokkal rendelkeznek, mikorra a javítóintézetbe kerülnek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra k erül sor, 3030 perces időkeretben, s ezek közben kétperces felszólalásokra nincsen lehetőség. Megadom a szót elsőként Varga István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. VARGA ISTVÁN , a Fidesz képviselőc soportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Konzervatív politikusként nem is kezdhetném mással, mint hogy az ezeréves magyar történeti fejlődésre utaljak, és Szent Istvántól Szent Lászlón keresztül Werbőczy Hármaskönyvén át a Cseme gikódexen keresztül jutunk el a valóban már lassan időtmúlt 1978as IV. törvényhez. Bár többen említették, nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy milyen időtálló és milyen múlhatatlan volt a híres Csemegikódex, és említést kell tennünk ennek szerzőjér ől, Csemegi Károlyról is, különösen azokhoz szólok, akik nem tudják, hogy tulajdonképpen ő ki volt. Nagyon röviden: az 1848as bánáti és bácskai harcok szabadsághőse, a temesvári börtönben megszenvedett, de angolul tanuló ifjú ügyvéd, aki Aradon kezdte a p ályafutását, majd egy román többségű kis Temes megyei településen volt kénytelen ügyvédkedni, mert máshol nem ügyvédkedhetett. Ennek a pályának a másik nagyon érdekes része, hogy aztán ami nálunk nem nagyon fordul elő, hogy ügyvédből bíróvá vált valaki. A mai világban ez szinte elképzelhetetlen, hogy kurucból labanc vagy labancból kuruc legyen, már elnézést kérek a frivol hasonlatért. Tehát bíró lett, és aztán megalkotta ezt a bizonyos híres törvényt, amelyről most jutott eszembe, kedves képviselőtársaim, h ogy a számok milyen bűvösek. 1878, 1978, de azért 1978ban más idők voltak, annyi eszük sem volt, akik ezt meghozták, hogy legalább a Csemegikódexhez, ha már pont száz éve született, akkor legalább a törvény számát igazították volna. Nyilván, hogy az átko sban azért Csemegi Károlyt nem annyira szerették ezek szerint, annak ellenére a nullum crimen sine elve és a nulla poena sine lege elve azért ott is szerepelt. Tehát azért erre nagyon vigyáztak, de pont száz esztendő volt a kettő között, csak másképp hívtá k a törvényt. (10.10) Csemegi Károly érdemeit nem tovább ragozva, azért annyit hadd mondjak el, hogy Szent Istvánrendet, kitüntetést is kapott az uralkodótól ezért a valóban időtálló kódexért, és ú gy tudom, hogy az akkori igazságügyminisztertől pedig 6 ezer forintot kapott. Mivel nagy úriember, kiváló ügyvéd és gentleman volt - most Bánáti Jánosnak, az Ügyvédi Kamara elnökének mondom , azt mondta a 6 ezer forintra, hogy alamizsnát nem fogadok el. Micsoda úriember volt, kérem szépen, Csemegi Károly, aki azt mondta a miniszternek, hogy 6 ezer forint neki semmi! Más világ volt, kedves képviselőtársaim, hölgyeim és uraim, akkor, amikor megszületett ez a törvény. Azt meg