Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
4208 A többségi álláspontot képviselők oldaláról a javaslat erényeként értékelték, hogy az nyitott az újításokra, a bűnözés újabb formáira és jellegének bizonyos fokú változ ására adandó új büntetőjogi válaszok keresésére. Ugyanakkor ezzel összefüggésben fontosnak tartották a törvényjavaslat mértéktartását. Ennek kapcsán példaként merült fel a büntethetőségi korhatár 12 évre történő leszállítása, amely csak a kiemelkedően súly os bűncselekmények eseteire korlátozódik, továbbá, hogy a 12 és 14 év közötti elkövetőkkel szemben a törvényjavaslat az intézkedések árnyalt eszközrendszerét intézményesíti. Hasonlóképpen a mértéktartó újításra példa a jogos védelem szabályainak módosulása , amellyel összefüggésben a bizottság többsége egyértelműen azonosult azzal az iránnyal, hogy a jelenlegi szabályozáshoz képest a jogellenes támadás következményeinek kockázatát alapvetően a jogellenes támadónak kell viselnie. Mint már utaltam rá, ezekben a kérdésekben a hozzászólók különböző részletekbe is belebocsátkoztak, amelyek inkább a részletes vita műfajába illeszkednek. Mindazonáltal a vita során kifejezésre került az a készség, hogy a felmerült és egymásnak feszülő vitaérvek kölcsönös átgondolásáv al közösen törekedjünk a legjobb megoldások megtalálására. A bizottsági vita során az előbb említett kérdések mellett más kérdések is felmerültek, részben a büntetési rendszer egyes elemeivel, a bűncselekmények és szabálysértések egymáshoz való viszonyával , a trichotomikus rendszerrel, egyes bűncselekmények megítélésével, továbbá megítélésének megváltozásával, illetve szabálysértéssé történő átminősítésével kapcsolatosan. (9.40) Ezekben a kérdésekben a bizottság nem merült el a részletekben, de több hozzász óló is utalt arra, hogy a felvetett problémákat módosító javaslatok formájában vissza fogják hozni, így azokkal a törvényjavaslat további tárgyalása folyamán még találkozni fogunk. Összegezve a bizottság munkáját: az alkotmányügyi bizottság színvonalas sza kmai vitát folytatott a témában, majd annak befejezését követően a törvényjavaslatot 18 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal szemben, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (L ezsák Sándor) : Köszönöm, bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót GaudiNagy Tamásnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti, úgyszintén tízperces időkeretben. DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kiseb bségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő új büntetőtörvénykönyvjavaslat egy óriási mérföldkő a magyar társadalom és a magyar jogrendszer életében. Ezt a szempontot tartjuk magunk előtt. És elmondtuk azt is a vitá ban ellenzéki képviselőként, egyetértve egyébként Répássy Róbert vezérszónoki felszólalásának azon részével, hogy a Csemegikódex azon alapvetés, azon alapiránytű, amit el lehet fogadni mint közös érték, amely az 1800as évek végén közel száz évig meghatár ozója volt a magyar büntető igazságszolgáltatásnak, hogy mi ezt a mércét tekintjük irányadónak, ezt mondtuk el véleményünkben. Illetve másik oldalról azt tekintjük irányadónak, hogy a magyar államnak egy nagyon komplex, nagyon hatásos és egyértelmű választ kell adni arra a közbiztonsági válsághelyzetre, amely most már sokadik éve jellemzi Magyarországot. A társadalom értékítéletét, nyomóerejét nem szeretnénk kirekeszteni ebből az egész vitából, és éppen ezért a kritikánk alapvetően az, amit a Jobbik frakció ja részéről elmondtunk - és ezt majd nyilván részletesen ki fogjuk fejteni a vezérszónoki beszédben Gyüre Csaba képviselőtársammal együtt, illetve az általános vitában több más szakterületet is érintően több más képviselőtársammal együtt , hogy a jelenleg i Btk.hoz képest ugyan paragrafusszámban közel száz paragrafussal többet ad a jelenlegi Btk.hoz képest a javaslat, azonban igazi áttörést azokon a pontokon nem hoz, amit a társadalom vár és elvár a mindenkori magyar törvényalkotástól. Mit értünk ez alatt ? Azt értjük ez
