Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4205 A magyar termények minőségi garanciáját hivatott szolgálni a géntechnológiával módosí tott növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése tényállásának bevezetése. Az előbbi bűncselekmény a közbizalom elleni bűncselekmények között, míg az utóbbi a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények között kapott helyet. Szintén a közigazgatás rendje elleni új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés, amely az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépést szolgálja, a gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis számtalan esetben kerül sor házasságkötésre, telje s hatályú apai elismerő nyilatkozat tételére kizárólag magyarországi tartózkodási jog, illetve ehhez kapcsolódó egyéb jogosultságok érdekében. A javaslat a vagyon elleni bűncselekményeket három önálló fejezetre bontja, külön szabályozza a személy elleni er őszak kifejtésével megvalósítható bűncselekményeket és az egyéb hagyományos vagyon elleni cselekményeket, továbbá speciális jellegére tekintettel a szellemi tulajdonjogot sértő cselekményeket. Több ízben is hallhattunk híreket arról, hogy állami tulajdonú vagy állami érdekeltségű vállalkozásoknál színlelt szerződések mögé bújva nagy összegű kifizetések történtek, tényleges ellentételezés hiányában. Ennek kíván gátat szabni a javaslat a gazdasági csalás beiktatásával. A javaslat a csődbűncselekmény speciális alanyt meghatározó értelmező rendelkezését kibővíti azzal, aki ugyan már nem jogosult a vagyon feletti rendelkezésre, de arra lehetősége van, tipikusan ilyen személy a felszámolás elrendelését követően a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője. A jav aslat a fogyasztói érdekeket és a verseny tisztaságát sértő bűncselekményeket kiemelve a gazdálkodás rendje elleni bűncselekmények köréből, ugyancsak önálló fejezetben szabályozza. E fejezetből kiemelést érdemel a versenykorlátozó megállapodáshoz fűzött bü ntethetőséget megszüntető okok és korlátlan enyhítésre okot adó körülmények új rendszere, amelynek célja a versenytörvényből ismert engedékenységi politika büntetőjogi eszközökkel való támogatása. A javaslat a katonai bűncselekmények körében is bizonyos pr ofiltisztítást végez a jelenlegi helyzethez igazodva. Ennek keretében több bűncselekmény büntetési tételét is enyhíti, az igen súlyosnak tekinthető büntetési tételek további fenntartása ugyanis önkéntes haderő esetében, illetve a katonai büntetőeljárás hat álya alá tartozó fegyveres rendészeti szervek hivatásos állományának vonatkozásában békeidőben szükségtelen, háború vagy az állam biztonságát veszélyeztető vészhelyzet esetén azonban továbbra is indokolt. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! F ontosnak tartom kiemelni, hogy a kormány igyekezett a rendelkezésre álló keretek között megfelelő időt biztosítani az új büntető törvénykönyv észrevételezésére mind a szakma, mind a közigazgatás, mind az érdeklődő állampolgárok számára. Az egyeztetések ker etében jelentős számú, több száz észrevétel és javaslat érkezett. Általánosságban elmondható, hogy a hatályos törvény dogmatikai alapjain nem kívánt változtatni az előterjesztő, hiszen azok a gyakorlatban jól beváltak. Ezt a megközelítést egyesek előnynek, míg mások hátránynak tartották. Meggyőződésem, hogy a konzervatív jogágnak tekinthető büntetőjogot tekintve helyes volt az a kodifikációs alapvetés, miszerint az új Btk. kodifikációját nem a mindenáron való újítás, hanem a következetessé, kiegyensúlyozott á, könnyebben alkalmazhatóvá tétel szándéka kell hogy meghatározza. Az érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel, valamint a szaktárcák szakértőivel folytatott egyeztetések meghatározóak voltak a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények, a dopping és az eg észségügyi termék hamisítása, a kábítószeres tényállások, illetve a köznyugalom elleni bűncselekmények végső, most benyújtásra került változatának kialakulásában. Érdekvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció eredményeként jelenik meg a nemi irányults ág és identitás, valamint a fogyatékosság a közösség tagja elleni erőszak tényállásában mint védett csoportot képező tényező. Több észrevételező, így szakmai szervezetek, de az igazságszolgáltatás részéről is érkezett kifogás azzal kapcsolatban, hogy az eg yeztetésre megküldött
