Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4201 mellett arra is visszavezethető, hogy a rendszerváltás óta a különböző kormányzatok eltérő büntetőpolitikai irányvonalat követve alakították át, sokszor egymásnak ellentmondva a büntetőjogi rendelkezéseket, így a módosítások a törvény eredeti rendszerét mára jelentősen átformálták. A nemzeti együttműködés programja úgy fogalmaz, hogy erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország Házában olya n törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára. Ebből következően a kormány kiemelt feladata, hogy helyreállítsa Magyarországon a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, ha szigo rú törvények születnek, amelyek minden jogkövető állampolgárnak védelmet garantálnak, a bűnelkövetők számára azonban hatékony és visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba. Az új büntető törvénykönyvvel szembeni egyik legfontosabb elvárás tehát a szig orúság, amely nem feltétlenül jelent tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését a törvényben. A szigorítás elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg. Az első alkalommal bűncselekményt elkövetők esetén a javaslat a prevenciós szempontok érvényesítését is lehetővé teszi. A végső cél, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen, így nyeri vissza a büntetőjog a szabályozási rendszerben betöl tött zárókő szerepét. A javaslat úgy hoz jelentős változásokat, hogy nem jelent egyúttal teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.val, hiszen a sok módosítás és kiegészítés ellenére a hatályos Btk. megfelelő jogi védelmet biztosít alapvető értékeinknek. Azokat a problémákat azonban, amelyek a számos módosítás folytán a törvénykönyv egységének megbontásából fakadnak, végső soron csak egy új kódex tudja megoldani. A hatályos Btk. előkészítésekor, a ’70es években a maihoz képest teljesen eltérő képet mutat ott a bűnözés struktúrája. Megjelent a szervezett bűnözés, és az utóbbi években egyre elterjedtebbé váltak a lőfegyverrel, robbanószerrel elkövetett bűncselekmények. Sajátos részt képviselnek, és felmérhetetlen társadalmi, gazdasági kárt okoznak, illetve m ég az erőszakos bűncselekményeknél is súlyosabb morális következményekkel járnak továbbá napjaink bűnözésében a gazdasági és korrupciós jellegű bűncselekmények. A megváltozott körülményeket a javaslat sem hagyhatja figyelmen kívül. Engedjék meg, hogy ezek után a törvényjavaslat hosszához képest röviden, azonban jelentőségének megfelelően az általában megszokotthoz képest részletesebben ismertessem a javaslat főbb pontjait. Tekintettel arra, hogy a javaslat a hatályos Btk. helyébe lépne, elsőké nt azokat a rendelkezéseket emelem ki, amelyek a hatályos szabályozással megegyezően, változatlanul szerepelnek a javaslatban. Az általános részi előírások nagy része ilyen, a kormánynak ugyanis nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kim unkált és megfelelően alkalmazott dogmatikai alapelvek megváltoztatása. Így változatlanul szerepel például a javaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság és gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása, az értelmező rendelkezések döntő többsége; a változás ez utóbbiak körében pusztán a szerkezeti elhelyezés. A javaslat általános része szerkezeti felépítésében is nagyrészt követi a hatályos Btk.ét, hiszen az logikus, időtálló, ezért annak lényegi módosítása nem szükséges. A büntetések és intézkedé sek rendszere, valamint a büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezések esetében azonban szükségesnek tűnik egy, a jelenleginél koherensebb rendszert kialakító, a jelenlegi kormányzat büntetőpolitikáját tükröző felülvizsgálat. Mindezek alapján a javaslat egyr észt megtartja az elmúlt két év során bevezetett főbb módosításokat, az úgynevezett három csapás intézményét, a középmérték visszaállítását, de ezen túlmenően a hatályos Btk.hoz képest több területen is lényeges változást hoz, ezek pedig a következők.
