Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 15 (189. szám) - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GYENES GÉZA (Jobbik):
4192 önkéntesnek minősülő órája igenis szolgálati időt képez. Tehát ha nekem egy évben összejön összesen - most a hasamra ütök - ezer óra úgynevezett önkéntes óra, és ezt elosztom nyolc órával, a végeredmény annyi plusz szolgálati napot képez. Azért fontos ez, mert a kamara korábbi számításai szerint egy tényl egesen 40 évig szolgálati viszonyban dolgozó, de ügyelő orvos vagy szakdolgozó - mindegy - 40 év szolgálati idő alatt, ha csak átlagosan havi öt és felet ügyel, ami, tudják az egészségügy dolgozói, hogy nagyon kevés, mondjuk, ez átlagos volt annó dacumál, akkor körülbelül valójában 64 évnél több szolgálati idő elszámolására adott lehetőséget. Ez a helyzet, hogy nekünk muszáj, most mindegy, hogy önként, ilyeneket elvállalnunk. Azért mondom Szalay képviselőtársamnak, mert ő nem orvos. Most nem bántani akarom, magyarázni neki, hogy akkor ezt legalább így díjazták, mert eddig nem. Én több mint 25 évet ügyeltem az alapellátásban, nekem egy percet nem fognak a szolgálati időmben elszámolni, egyrészt mert most nyílt meg ez a lehetőség, másrészt pedig a háziorvosra nézve érdekes módon értelmezhetetlen, holott az a jogszabályi módosítás, a 2003. évi LXXXIV. törvény szektorsemlegesen kimondta, hogy a szolgálati időbe az önkéntes órát is be kell számítani, és nem azt mondta, hogy csak az alkalmazottaknak kell, minden sz emélyes teljesítőnek, aki ezzel időt áldozott a közért s a többi. Mindegy, ez egy külön téma, hagyjuk. Miért volt ez fontos, és miért fontos, hogy olyan jogszabály legyen, ami egyértelművé teszi, hogy mi az, hogy önkéntes óra? 2011 júliusában ezt megtették , azt mondták, hogy 12 óra napi munkavégzés felett minden önkéntes. Marha egyszerű az elszámolás, gondolná az ember, de nem így történt. Azokban az ügyeletidíjperekben, amikor még érdekképviselőként képviseltem a kollégákat perekben, és én a bírósági ítél etre hivatkozom, nem az én elképzelésem szerint, azok a különbségek, amiket megítélt a bíróság, hangsúlyozom, a törvényesen elvárható díjat ítélte meg, a kifizetett ügyeleti díj között havonta - érdekes módon pont ennyi a béremelés - durván 6570 ezer fori nt különbség volt. Tehát a megítélt ügyeleti díj különbözete, amit csakis a bíróság a törvényesen járó munkabérre ítélt meg, és nem valami kedvezmény gyanánt, ennyi volt havonta. Mi következik ebből? Hiába volt önkéntes óra, hiába volt bármi más, olyan vol t a jogszabály, aminek alapján a munkáltatók mindig úgy értelmezték ezt a jogszabályt, hogy az semmiképpen se legyen a dolgozónak jó, de a bíróság, ami végül is értelmezheti a jogszabályt Magyarországon, azt mondta, hogy az orvosoknak volt igazuk, ezért ít élte meg azt a díjkülönbözetet. Ezért is rettentő fontos volt a 2011. júliusi módosítás. Sajnos, ez az anyag egyszerűsítésre hivatkozva egy picit megint relatívvá tette ezt az egészet, és olyan megfogalmazásokat tartalmaz, ami miatt az ember óhatatlanul me gint megijed, és azt mondja, hogy akkor megint elkezdjüke ezt az egész értelmezési zavart. Persze, a munkáltató nem szeret még törvényes munkabért sem fizetni, mert ő sem nagyon kap fedezetet. Mi volt az egyetlen lehetősége egy tisztességes munkáltatónak, ha mindent ki akart fizetni? A legszoftabb részhez, a bérhez nyúlt, ott nem fizetett ki, mert a beszállító akkor nem szállított s a többi. Ezért volt, hogy bizony az orvosi bérek és így az ügyeleti díjak is nagyon el voltak maradva. Egy olyan helyzetben, amikor önök nem tudnak érdemi béremelést adni, legalább a tisztességesen, törvényesen járó ügyeleti díjat fizessék ki, mert ez az egyetlen forrása nagyon sok orvos kollégámnak, hogy ne végezze az adósok börtönében, ki tudja fizetni a különböző dolgait. Ezé rt rettentően fontos, hogy az önkéntes órák minősítésére szolgáló 2011es fordulat egyértelműen megmaradjon ebben. Egy picit elcsúszott ez az egész értelmezés. Bár Szócska államtitkár úr javaslatára… - jelzem az államtitkár úrnak, megtörtént ma a megbeszél és az államtitkárhelyettes asszonnyal. Érdekes módon jogilag semmiféle különbség nem volt, csak az értelmezhetőséggel, hogy egyértelművé tegyék. Ők is ugyanígy gondolták az egészet, csak a jogszabály szövege borzasztóan pontosan számít, pontosan azért önö knek politikailag is, mert ez a jogszabály, ami vitathatóan, de mégis béremelést hozott, teremt egy olyan munkakörülményt vagy egy olyan helyzetet, aminek alapján úgy érezhetik a dolgozók meg az érdekképviseletek, hogy