Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 15 (189. szám) - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. PUSKÁS TIVADAR, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4171 bizonyos mértékű felelőssége, jelentős felelőssége van mind a felhasználónak, m ind pedig a gyógyszerfelírónak. A szankciók mértékének szabályozását is tartalmazza a törvényjavaslat. A következő, másik rész az egészségbiztosítási változtatásban szerintem nagyon fontos; nagyon fontos, ugyanis csak olyan szervezetek finanszírozását fogj a ezután a társadalombiztosítás megtenni, amelyek átláthatóak, mérhetőek. A következő a gyógyszerellátással, orvostechnikai kérdésekkel foglalkozó témakör, ebben jogharmonizáció, koherenciazavarok kiküszöbölése látható. A negyedik téma a Magyaryprogram eg yszerűsített programjának végrehajtása. A törvényjavaslat az alábbi eljárások egyszerűsítését szolgálja: a terhességigyermekágyi segély iránti igény benyújtása, illetve elbírálása, a gyermekgondozási díj, a táppénzigény, a gyermekápolási táppénz iránti ig ény, a baleseti táppénz iránti igény, illetve az üzemi balesetekhez kapcsolódó jogosultság érvényesítése. A következő téma a katasztrófaellátással, illetve a katasztrófaegészségüggyel kapcsolatos kérdések pontosítása. Nagyon lényeges az, hogy az egészségü gyi válsághelyzet definiálásában egyértelmű útmutatást látunk a törvényben. Mi a lényege a dolognak? Az egészségügyi válsághelyzet akkor jön létre, hogyha az ellátandók száma és az ellátók száma között diszkrepancia van. Ez a diszkrepancia, ez az aránytala nság mikor jöhet létre? Két lehetőség van. Az egyik, amikor hirtelen a katasztrófahelyzetben, a noxa után bekövetkező sérültszám akkora, ami azt jelenti, hogy az ellátásban zavarokat okoz - ez az egyikfajta. A másikfajta az, amikor van egy normális működés , de a normális működésben az egészségügyi ellátást végzők száma inszufficiens valamiért, mert megbetegedtek, mert nem tudtak munkába menni, mert mondjuk, kevesen vannak. Tehát ez két különböző jellegű, de mindenképpen diszkrepanciához vezető helyzet. A ké t helyzetet elkülöníti, és a két helyzet kimondásához a minősítést, tehát az egészségügyi válsághelyzet kimondásának szabályozását teszi meg a törvény, egy megyét érintő esetben a védelmi bizottság, több megyét érintő esetben pedig az illetékes miniszter. Abban az esetben pedig, hogyha az ellátórendszer gyengül meg, egy megyét érintő esetben a tiszti főorvos, több megyét érintő esetben szintén az egészségügyi miniszter lesz az, aki a minősítést megadhatja. A megoldásban a személyi, illetve a tárgyi feltétel ek megteremtése látható, illetve szükségeltetik. A személyi feltételek megteremtésénél az egészségügyben dolgozók átcsoportosítására van lehetőség, illetve ha több megyét érintő a dolog, abban az esetben a honvédség egészségügyi alkalmazottainak igénybevét ele is szóba kerül. Abban az esetben, hogyha a tárgyi feltételek igénybevételére van szükség, akkor az állami egészségügyi tartalék mint a kormány által biztosítható anyagi háttér szerepel. Kimondja a törvénytervezet azt, hogy rendelkezni kell mindenképpen olyan kész tervekkel, kész katasztrófatervekkel, amelyek az esetleges katasztrófa bekövetkezte esetén használhatók és használandók. Ezeknek a gazdáját is meghatározza, illetve kötelezi a törvénytervezet a megfelelő szakembert erre, tiszti főorvost, illetv e a minisztert. A következő, a hatos program a fenntartó hatáskörének a deklarálásáról beszél. A hetes témakör, a következő témakör a kényszergyógykezelés ügyész által történő elrendelhetőségét szabályozza. A következőkben a betegjogi képviseleti rendszer átalakulásáról, illetve pontosításáról van szó. A módosítás megteremti annak az alapját, hogy a létrejövő országos betegjogi és dokumentációs központ egységes rendszerben, egységes kormányrendelet alapján tudja működtetni a betegjogi, ellátottjogi és gyerm ekjogi képviselői rendszert. (17.40)
