Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 15 (189. szám) - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
4137 a szép, ahogy más törvények kapcsán is ezt megteszik. A tegnap éjszakát, vagyis a ma hajnalt itt töltöttük államtitkár úrral úgy kettő óra magasságáig. De nem e z a lényeg. A beltartalom: ennek a szakképzéssel kapcsolatos törvénynek a beltartalma alapjaiban rúgja szét mindazt, ami a korábbi időszakban volt, vagy próbálta szétrúgni mindazt, mint ami a korábbi időszakban volt, majd utána a képviselőtársaim ráébredne k arra, de hát azért ez még sincs így rendjén, ezért megpróbálnak mentegetőző, nem módosító javaslatokat, nem, mert az fogható, csak kinyilatkoztatásokat tenni, majd ezt követően pedig a végkifejlet kapcsán azzal fogunk szembesülni, hogy végül is az induló akaratukat fogják érvényre juttatni. Ez így nincs rendjén. Azért nincs rendjén, mert önök, most teljesen mindegy, hogy a tévé nyilvánossága előtt vagy bárhol másutt beszélnek mindig valamiről, és csinálnak mindig valami egészen mást. A legsúlyosabb hátter e ennek a dolognak az, hogy szinte kivétel nélkül mindenből, mindenhonnan forrásokat vonnak ki. A szakképzés, a szakképzés támogatása bizonyos értelemben a Munkaerőpiaci Alaphoz - ami most már nem Munkaerőpiaci Alap, hanem Nemzeti Foglalkoztatási Alap - kapcsolódik. Emlékeznek, amikor a nevet megváltoztatták, nemzetivé tették, akkor 3050 milliárd forintot abból az alapból kivettek. Az 3050 ezer millió forint. (Dr. Rétvári Bence tüsszent.) Kedves egészségére! Az igazságtartalma tehát megvan a történetnek . (Derültség.) Azt szeretném tehát mondani, hogy ha így működik az élet, hogy ettől válik valami nemzetivé, hogy elvesznek forrásokat belőle, akkor nincs rendjén. Nem tudom, hogy ezért változtatták meg most a Nemzetgazdasági Minisztérium nevét Emberi Erőfo rrások Minisztériumára, vagyis a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nevét (Ékes József: Belebonyolódtál! - Derültség.) Emberi Erőforrások Minisztériumává. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Inkább hagyjuk! - Derültség.) Igen, igen! Igen, Jóska, nyugodtan (Derül tség.) azt lehet gondolni és mondani, hogy ezek a névváltozások hozhatnak mínusz tartalmakat, azt gondolom… (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem két perc?) Nem két perc, hanem hat perc. Azt gondolom, hogy önöknek meg azon kellene elgondolkodni, hogy az in tézkedéseik mit hoznak a szakképzés számára. Összegezve: azt szeretném mondani önöknek, hogy amikor szerintem felelőtlen módon úgy gondolkodnak, hogy a szakképzés rendszerén belül a források kivonása segíti a gyakorlati képzéshelyek erősítését, akkor nem j ól gondolkodnak. Nem jól gondolkodnak, mert Kontur Pál képviselőtársam egyik oldalról azért panaszkodik és azért harcol, szerintem helyesen, hogy a gyakorlati képzés erősödjön, mert a munkaerőpiacon azok tudnak elhelyezkedni, akik ilyen tudással bírnak, ig en, egyetértek vele, a másik oldalról meg ő maga az, aki megszavazza azt, hogy megfelezzék a gyakorlati képzésekre jutó források hátterét. Nincs rendjén a történet, nincs rendjén! Képviselőtársam, ha ön is komolyan gondolja azt, hogy a gyakorlati képzést e rősíteni kell, akkor igen, mondtam már, kezdeményezzük akár együtt is. (15.10) De ha nem akarja velem, kezdeményezze egyedül azt, hogy a szakképzési hozzájárulásban a fejkvóta összege duplázódjon meg, emelkedjen újra 700800 ezer forintos nagyságrendre, mi nt ahogy két évvel ezelőtt ez igaz volt, ne 440 ezer forintos fejkvótával akarjon dolgozni. És talán, ha ez működőképes lenne, akkor a motiváció is meglenne arra vonatkozóan, hogy azok a gyakorlati képzőhelyek, amelyeknek minél nagyobb szerepet kellene vál lalni a gyakorlati képzésben, azok gyakorlatilag foglalkozzanak is a gyerekekkel, a fiatalokkal. Ma ők is alulmotiváltak e tekintetben, mint ahogy elhangzott már ma: 2 százaléka a gazdálkodó szervezeteknek az, aki közvetlen gyakorlati képzéssel foglalkozik . Nem jó! Nem jó, mert a piac azt igényli, hogy minél inkább az élő környezetből tudást szerzett gyerekek kerüljenek ki a szakképzés intézményrendszeréből. Igen, erősíteni kell a gyakorlati képzést, de nem úgy, hogy forrásokat veszünk ki belőle. Nem megyek el más vizekre, ugyanezt csinálják mindenhol: az egészségügy, a közoktatás rendszerénél, a felsőoktatásban, sok minden egyéb más rendszernél. És megint azokat sújtják ezen keresztül is, akik halmozottan hátrányos helyzetben élik az életüket. Mert ha megné zik azt, hogy mely családokból kerülnek ki azok a gyerekek, akik alapvetően a szakképzés irányába mozdulnak,
