Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 14 (188. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
3996 foglalkozni, miközben jól tudta, hogy az alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény január 1jei hatálybalépésével a benyújtott indítványok elenyésznek, és azokkal már nem tud foglalkozni. Amit kiemelt az Alkotmánybíróság, az a médiahatóság ellenőrző hatáskörének az írott sajtóra való kiterjesztése és a médiabiztos hatásköre. Ezeket minősítette alkotmányellenesnek a taláros testület, ezeket semmisítette meg, és ezeke t szabályozza újra a benyújtott javaslat. Ezeket a módosításokat a magunk, a Demokratikus Koalíció tíz képviselője részéről tudomásul vesszük, bár még ezekben a kérdésekben is elégtelennek tartjuk ezeket a módosításokat. Meggyőződésünk, hogy az Alkotmánybí róság döntéséből akkor vont volna le helyes következtetést a kormány, ha a médiabiztos intézményét úgy, ahogy van, megszünteti, de nem ezt tették, csak a hatásköreit szűkítették, aminek véleményünk szerint egyébként nem sok teteje, nem sok értelme van. Az igazi kérdés azonban nem ez, az igazi kérdés, az igazi probléma az, hogy a médiaszabályozás többi elemét, amelyek megsemmisítését számos indítványozó kezdeményezte, és az európai intézmények is ellentétesnek tekintik a sajtószabadságra és a közszolgálati m édia függetlenségére vonatkozó európai normákkal, az előterjesztő változatlanul hagyja. Mi, a DK képviselői ezt elfogadhatatlannak tartjuk, és meg is mondom, hogy miért. A médiaszabályozásról szóló törvények 2010. őszi elfogadása óta önök újra meg újra meg kérdezik, hogy mi a baj ezzel a szabályozással, mi a baj a törvénnyel. Orbán Viktor, Navracsics Tibor vagy éppen az államtitkár úr rendre arra hivatkozik, hogy a magyar sajtóban, a kormánytól független egykét elektronikus médiumban is, ma is bírálják a ko rmányt, tehát nincs semmi baj a sajtószabadsággal. Azt gondolom, hogy ez farizeus hivatkozás. Abban a XIX. századi értelemben, hogy Magyarországon szabadon lehet újságot alapítani, azt ki is lehet nyomtatni, ha egy újság el tudja tartani magát, valóban fen náll a sajtószabadság, de még ezt is korlátozza az a tény, hogy manapság a nyomtatott sajtó is jórészt hirdetésekből él, és a Fideszkormány hathatósan korlátozza az állami vállalkozások hirdetéseit a neki nem tetsző lapokban, és nyomásgyakorlással eléri a zt is, hogy a magáncégek is óvakodjanak az ilyesmitől. Az igazi probléma azonban az elektronikus médiánál jelentkezik, ahol a frekvenciákat az állami médiahatóság osztja el, és a közszolgálati médiában, ahol a vezetőket a Fidesz jelölte ki, és tevékenységü kben a Fidesz politikai felfogását képviselik, csak azt képviselhetik. A médiaszabályozásra vonatkozó 2010es törvények elfogadása óta már van tapasztalatunk arra nézve, hogy hogyan is működik mindez. A frekvenciaelosztásban az történt, hogy a Klubrádiónak megítélt egyik frekvenciánál, amelyről még az ORTT döntött, nem kötötték meg a szerződést, a másik jelenlegi frekvenciára pedig úgy írták ki a pályázatot, hogy a Klubrádiót eddigi tevékenységének korlátozására kényszerítsék, majd egy ismeretlen másik pály ázónak juttatták a frekvenciát. Hiába a bíróság ítélete, amely a másik pályázatot érvénytelennek minősítette, továbbra sem hirdetik ki a pályázat nyertesének a Klubrádiót. Ez csak az egypárti médiahatósággal fordulhat elő, amely nem az országot, hanem a Fi deszt, a Fidesz pártérdekeit szolgálja. A fideszes médiahatóság által a közszolgálati média élére kinevezett vezetők tevékenységét az olyan botrányos esetek jellemzik, mint a Karácsony Gergely által említett CohnBenditügy vagy a nem tetsző közszereplő el tüntetése a Híradóban levetített felvételről, a korábbi köztársasági elnökkel készített szégyenletes álinterjú vagy a Duna Tévében vetítésre kerülő, fasiszta szellemiségű, történelminek nevezett filmsorozat. Ezek, úgy gondolom, különkülön is elég indokot adnának az illetékes vezetők, közreműködők eltávolítására a közszolgálatinak nevezett médiumok éléről. A médiahatóság létrejöttének és működésének szabályozását most már az alapvető jogok biztosa is kifogásolja az Alkotmánybíróságnál. Csak nehogy megfúrják , mint ahogy az alaptörvény átmeneti rendelkezése esetén járt az alapvető jogok biztosa! Az előterjesztett törvényjavaslat ezeket a problémákat sem érinti. Úgy gondolom, hogy aki ezt a törvényjavaslatot megszavazza, az tudomásul veszi a médiahatóság ilyen működését, és annak említett, gyalázatos következményeit. Mi, a Demokratikus Koalíció képviselői ezeket nem támogatjuk, nem vesszük tudomásul. Az alkotmányosság, a sajtószabadság, a független közszolgálati média talaján állunk, ezért ezt a
