Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló Szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István):
358 Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Hörcsik Richárd képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. DR. HÖRCSIK RICHÁ RD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! A FideszMagyar Polgári Szövetség támogatja az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslatot, ami véleményünk szerint méltó megemlékezé se annak a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződésnek, amit éppen 20 esztendővel ezelőtt írt alá Antall József magyar miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár. Talán vannak közöttünk olyan képviselők, akik emlékeznek rá, ho gy az európai uniós csatlakozásunk folyamatában, a kezdetekben ez a szerződés 20 évvel ezelőtt számunkra milyen fontos reményt és segítséget jelentett, hogy az európai integráció rögös útján Magyarország elindulhasson. Tisztelt Elnök Úr! Ezzel kapcsolatban a mostani országgyűlési javaslatnak pusztán egy rövid passzusára szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. Az 1992ben aláírt szerződés egyik alapvető célkitűzése az volt, hogy Németország mint az akkori Európai Közösségek egyik alapító országa, segí tségére lesz Magyarországnak, hogy minél hamarabb csatlakozhasson az európai népek nagy családjához. Ez akkor nagy bátorítást adott számunkra. Mint az európai ügyek bizottságának akkori első elnöke és azóta is tagja, az 1992 óta eltelt mintegy 20 év során személyesen is tapasztalhattam ezt a támogatást. Ma már kevesen vagyunk itt a parlamentben, akik emlékezünk rá, milyen parázs viták között, de mégis szilárd elhatározással döntöttük el, hogy csatlakozni szeretnénk az Európai Közösségekhez. De valljuk be ős zintén, hogy 1992ben bizony még nem tudtuk pontosan, hogy mit is kell teljesíteni, kik lesznek a szövetségeseink, kik fognak bennünket segíteni. Ma már, 20 év távlatában, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy Németország az elmúlt két évtized során, különös en a ’92 és 2004 közötti időszakban nemcsak kormányzati szinten vagy a gazdaság területén, hanem a parlamenti kapcsolatok dimenziójában is sokat tett hazánk európai integrációjáért. Húsz év alatt több tucat parlamenti delegáció fordult meg Bonnban, majd Be rlinben, és a Bundestag képviselői számtalan alkalommal nyújthattak kézzelfogható segítséget a magyar jog- és intézményrendszer átalakításában, illetve az európai jog hazai átültetésében. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Magyarország mindig hálás lesz azért a segítségért, amelyet a német képviselők nyújtottak nekünk tapasztalataik, meglátásaik átadásával; és nemcsak a Bundestagban, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, különösen pedig az Európai Parlamentben. Engedjék meg, hogy két nevet különösen is megemlítsek: Egon Klepsch, aki a ’90es évek közepén volt elnöke, és HansGert Pöttering, aki a 2000es évek közepén volt elnöke az Európai Parlamentnek. Végül engedjék meg, hogy még egy nevet megemlítsek, egy bajor európai parlamenti képvise lő nevét, Habsburg Ottó nevét, aki haláláig segítette Magyarország ügyét Európaszerte. Neve minden magyar számára megtestesítette nemcsak a jól ismert osztrákmagyar, hanem a magyar és a német nép közötti sok évszázados közös múlton alapuló különleges kap csolatot, hiszen sokan elfelejtették, hogy Habsburg elnök úr bajor európai parlamenti képviselő volt. Most, amikor 20 évvel a ’92es baráti szerződés aláírása után megújítjuk kapcsolatainkat Németországgal, emlékezzünk egy pillanat erejéig az előbb említet t Habsburg Ottóra is, aki élete alkonyán is úgy nyilatkozott: “mint bajor európai parlamenti képviselőnek, nekem sosem volt probléma magyarságomat megtartani”. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Ezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy t ámogassák az előttünk lévő határozati javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) :
