Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP):
3529 felszólalásokra kerül sor, tehát képviselőcsoportonként 3030 perc, a független képviselőknek összesen 8 perc. Először az írásban előre bejelent kezett képviselőknek adom meg a szót, és elsőként Boldvai László képviselő urat szólítom, az MSZPfrakció idejéből. BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eljött a nagy beismerések időszaka a kormány és a kormányzó pártok rész éről. Ennek a beismerési időszaknak a részét képezi, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, külgazdaságpolitikája pedig eddig igazi csődtömeg. Az expozéból kiderült - ahogy itt az államtitkár úr is mondta , a törvényjavaslat szerinti intézkedés a k ormány külgazdasági stratégiájának részét képezi, célja feltehetően az, hogy a külgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kormányon belüli nem szükségszerű, de feltehetően jelen lévő súrlódásokat megszüntesse azzal, hogy egy helyre rendeli a szakpolitikai irán yítást és a végrehajtást támogató intézményrendszert. Mindez azt jelenti, hogy a törvényjavaslat valódi célja, hogy a kormány tagjai lehetőleg ne akadályozzák egymást a külgazdasági stratégia végrehajtása során. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes megállni egy pillanatra: valóban arról kell döntenie az Országgyűlésnek, hogy eddig a felszín alatt egymással civakodó kormánytagok közül kihez tartozzon a Mehib és az Eximbank? Két év kellett ahhoz, hogy felismerjék, a saját maguk által kialakított szervezeti kere tek között nem tudják ellátni a kormányzati feladataikat? Mert ez a törvényjavaslat erről szól: kerüljön a Mehib és az Eximbank Németh Lászlóné fennhatósága alól Matolcsy Györgyhöz. Nincs nekünk ezzel különösebb bajunk, hiszen a kormány a belső működési re ndszereit alakítsa ki saját maga, de nehezen érthető, hogy a fő szabály szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter felügyelete miért rosszabb annál, mintha a közvetlenül a külgazdaságpolitikáért felelős miniszter felügyelete a lá tartozna a két intézmény. Erre csak az adhat magyarázatot, ha az ugyanazon kormányban működő tagok nem tudnak egymással együttműködni megfelelő módon. Tisztelt Képviselőtársaim! Milyen kormány és milyen kormányzati működés az, ahol a kormány tagjai nem képesek együttműködni az ország érdekében? Milyen kormány az, ahol azért van szükség egy egyébként nem szükségszerű, a tulajdonosi joggyakorlást érintő szervezeti átalakításra és ezzel összefüggésben az Országgyűlés döntőbírói szerepkörben történő bevonásá ra, mert a csőlátásuk miatt nem egy irányba húznak? Ez az önök, a Fidesz kormánya, ez Orbán Viktor kormánya. Tisztelt Képviselőtársaim! A külgazdaság feletti irányításért a kormányalakítás óta folyik a kormányon belüli harc az NFM és az NGM közö tt. Mindezek hatása a kormány eddigi külgazdasági politikájának sikertelensége. Érdemes talán megemlékezni itt az ITD Hungary botrányos körülmények között történő megszüntetéséről és a feladatainak önálló kormányhivatal alá rendeléséről. Tizenhét hónappal azután, hogy a feladatait átvette egy kormányhivatal, még a mai nap is létezik az ITD Hungary nevű, külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó állami cég, valószínűleg azért, mert milliárdos uniós támogatást kellene visszafizetni, ha most bezárnák. Jelenleg is több mint egy tucat alkalmazottja kap havonta fizetést, így csak a bérköltsége becsült módon több mint százmillió forint. A kormány 2010. november 19ei határozatában hívta fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az ITD Hungary nonprofit k özhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság megszüntetéséről, és annak vagyonelemeinek, illetve a munkavállalóknak megállapodással a Nemzeti Külgazdasági Hivatal részére történő átadásáról. A Magyar Közlöny ugyanazon számában megjelent, de csak 2011. janu ár 1jén hatályba lépett rendelet hozta létre a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt, amelynek a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt kellene segítenie a hazai cégek exporttevékenységét, valamint a külföldi vállalatok itteni befektetéseinek ösztönzését. A két
