Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3527 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány április 4ei ülé sén elfogadta az új külgazdasági stratégiát, amely más stratégiai dokumentumokkal és a magyar növekedési tervvel összhangban került kidolgozásra. A stratégia főbb céljai között került meghatározásra Magyarország exportjának a 20102020 közötti időszakban t örténő megduplázása, az exporton belül a kis- és középvállalatok aktivitásának és részarányának növelése, továbbá a Magyarországra beáramló külföldi működőtőke és a Magyarországról külföldre, elsősorban a szomszédos országokba irányuló befektetések megdupl ázása. Stratégiánkban meghatároztuk, hogy egyrészt törekszünk a fejlett európai országokkal fenntartott kapcsolataink továbbfejlesztésére, másrészt alkalmazkodva a világgazdaságban végbemenő változásokhoz, a keleti nyitás jegyében fokozott figyelmet fordít unk a feltörekvő országok mint piacok jelentőségére, a magyar vállalatok Európán kívüli térnyerésének támogatására. A külgazdasági stratégiában a földrajzi diverzifikáció mellett a termékdiverzifikáció növelését is célul tűztük ki. Ennek elérése érdeké ben a külgazdaságfejlesztés ágazati fókuszai olyan területekre összpontosulnak pótlólagos felvevő piacot keresve és teremtve a fejlesztések által létrejövő többletkínálatnak, mint az egészségipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság és élelmiszeripar, járműipar, elektronikai ipar, kreatív, innovatív iparágak, zöldiparágak, szolgáltatások. A szóban forgó két szervezethez, közismert rövidítéssel az Eximbankhoz és a Mehibhez fűződő kormányzati külgazdasági és államháztartási kapcsolatok indokolttá teszik az állami tu lajdon kizárólagosságát, valamint azt, hogy a tulajdonosi jogokat a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért és a Kárpátmedencei gazdasági övezet gazdaságfejlesztéséért, azaz a külgazdasági stratégia megvalósításáért felelős nemzetgazdasági miniszter gyakorolj a. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a törvénymódosítás általános indoklását kiegészítsem azzal, hogy az Eximbanknak és a Mehibnek kiemelt feladata van a magyar exportőrök, különösen a kis- és középvállalatok exportjának elősegítésében. A kis- és k özépvállalatok exportjának növelése céljából indokolt az exportfinanszírozás rendszerének a külgazdasági stratégiában megfogalmazott célok szerint történő korszerűsítése, e tevékenységnek a vállalati igényekhez igazodó optimálása. E célkitűzések elérése sz empontjából indokoltnak tartjuk a Magyar ExportImport Bank Zrt., Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., Mehib, irányítási jogának a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz történő helyezését, mert így látjuk megvalósíthatónak a kis- és középvállalatok e xportjának finanszírozásával kapcsolatos, a nemzetközi szabályokkal összhangban álló állami szerepvállalás leghatékonyabb biztosítását. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar ExportImport Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok nak a nemzetgazdasági miniszter által történő gyakorlása hozzájárul a külpiacokon már jelen lévő magyar vállalkozói kör finanszírozási és hitelbiztosítási igényeinek a külgazdasági stratégia megvalósítását szolgáló intézményi keretek között történő koordin áltabb kielégítéséhez, újabb, exporttevékenységet még nem folytató vállalatoknak a külpiacokon történő eredményes megjelenéséhez, és mindezen keresztül az ország gazdasági teljesítménye, ezen belül az export és a foglalkoztatás növeléséhez, s nem utolsósor ban a költségvetés pozícióinak javításához. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy az Eximbank és a Mehib elsődlegesen olyan viszonylatokban vesz részt a magyar kis- és középvállalatok tevékenységének finanszírozásában, amelyek a magyar gazdaság szereplői számára nehezebben, az átlagosnál magasabb költségek mellett feltárhatóak. A két intézet a fejlett európai országoknál lényegesen magasabb kockázatok miatt egyegy vállalat számára akár az egzisztenciális ellehetetlenülés kockázatát is magában h ordozó viszonylatokban segíti vállalkozóink tevékenységét.