Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - Novák Előd és dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - “Van élet az Európai Unión kívül?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
3466 Az uniós tagságunk, bár önnek abban igaza van, hogy ezt átfogóbban kellene szám olni, mint ahogyan szoktuk, de mindezt figyelembe véve is az uniós tagságunk évente több mint 1000 milliárd forintot jelent Magyarországnak; ha figyelembe veszi azt a körülményt, hogy Magyarország nettó áru- és szolgáltatásexportőr az Európai Unió tekintet ében, ami azt jelenti, hogy a belső piacon folytatott kereskedelem haszonélvezői vagyunk, az exportunk több mint 76 százaléka irányul az Unióba, importunk pedig 69,5 százalékban érkezik az Európai Unióból. Megkockáztatom, ha nem lennénk tagjai az Uniónak, valószínűleg nem nálunk adna munkát és megélhetést több tíz, sőt százezer családnak az Audi, a Mercedes, az Opel, a Bosch vagy éppen a KnorrBremse. A határainkon kívüli magyarokhoz fűződő nemzeti érdekek jobban érvényesíthetőek az Unión belül, mint kívül . Ugyanakkor az is igaz, hogy Magyarország keleti nyitást hajtott végre, miután a nyugati integrációs munkát elvégeztük. Miért állnánk egy lábon, hogyha két lábon is állhatunk? A sikeres nyugati integráció mellett hazánknak érdeke a keleti nyitás politikáj ának sikerre vitele is. Ebben lemaradtunk másokhoz képest, messze az Egyesült Államok és Németország mögött vagyunk, de igyekszünk hozzájuk felzárkózni. Köszönöm szépen megtisztelő kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Viszonvál aszra megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak egy percben. NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Miniszterelnök Úr! Tagok legyünk vagy szabadok? Erre az egy kérdésre adjon választ! Nem muszáj rímekben, de tegye szívére a kezét: hogyha önök az alaptörvényben nem tiltották volna meg ennek a kérdésnek a népszavazásra bocsátását, mit mondana ma a magyar társadalom több mint nyolc évvel az Európai Unióhoz való csatlakoztatásunk után? Egy 2004es hatályos törvény szerint sajnos minden magyar középületre ki kell helyezni az Unió zászlaját, azt gondolom, szégyenteljes módon, ezért mi el is törölnénk ezt a törvényi előírást, amely ugyanakkor kivételt fogalmaz meg a hazánk szuverenitását legfőképpen jelképező legfőbb épülettel, a Magyar Országgyűlés épületével szemben. Itt nem kötel ező, nem véletlenül, a jogalkotói szándék arra irányult, hogy ne helyezzék ki az Unió zászlaját az épületre, ezért a csatlakozás nyolcadik évfordulóján Murányi Levente ’56os szabadságharcos képviselőtársammal, mintegy helyreállítva a törvényes rendet, bev ontuk az Unió zászlaját. (Felmutatja.) Ezt most át szeretném adni Lezsák Sándornak is egyben. Ahogyan a házbizottságban is indítványoztuk, szeretnénk, ha a Magyar Országgyűlés épületén nem lenne a jövőben elhelyezve az Európai Unió zászlaja, ahogyan ez még csak nem is uniós elvárás. Legyenek szívesek (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) inkább a címeres zászlót kihelyezni a helyére, a magyar zászlót. (Taps a Jobbik soraiban. - Az összehajtogatott zászlót leteszi Lezsák Sándor asztalára .) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Viszonválasz illeti meg Orbán Viktor miniszterelnök urat. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Először is gratulálok a sikeres épületfenntartói tevékenységhez. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.) Má sodsorban szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy 1998 és 2002 között az akkori kormány hozott egy döntést, amely a magyar zászló kötelező kihelyezéséről szól a középületek tekintetében. Jó döntés volt, és fenntartjuk. (15.40) Visszatérve a “kilépjünk vagy ne?” kérdésre, amit ön itt fölvetett: a személyes véleményemet mondom, de tudomásom van arról a fölmérések alapján, hogy - a magyar választópolgárok többségének az álláspontját képviselem - az emberek nem kívánnak kilépni Magyarországon az Európai Uni óból.