Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mikor lesz hazai a magyar termék?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3459 még azt sem, amit önök akarnak, mert Brüsszel agg ódik, hogy a magyar fogyasztók meg tudjáke különböztetni a fogalmakat. Brüsszel azt mondja, hogy önök ezzel a tervükkel túlságosan befolyásolnák a vásárlót az élelmiszerek magyar eredetre való jelzésével, tehát egyértelműen fellelhető az, hogy a gyarmatos ítók nem adják fel a piacszerzési törekvéseiket. Ezzel szemben ellenerőt kell támasztani. Egy tisztességes kormányzat magától átvinné és keresztülvinné azt a szabályozást, ami Brüsszel számára lehetetlenné tenné azt, hogy Magyarországot erőforráslelőhelyk ént kezelje és szemétlerakóként kezelje, hiszen egyidejűleg ez áll fenn jelen pillanatban Magyarországon. Az is fellelhető, hogyha ez ellen nem teszünk semmit, akkor tovább fokozódik ez a folyamat, és végül nem kerülhet biztonságos étel, élelmiszer az aszt alra. Adódik tehát a kérdés: a Jobbik bozótvágóval tenne rendet ebben a dzsungelben. Önök mikor teszik? Milyen módon kívánják ezt megtenni? És meddig húznák még az időt? (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Cséfalvay Zoltán állam titkár úrnak. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, egyetlenegy pontban egyetérthetünk: mind a magyar fogyasztók, mind a magyar termelők és keres kedők alapvető érdeke a magyar termékekkel szembeni bizalom erősítése; ez az egyetlen pont, a többiben aztán mindenféle ellenvetéseink vannak. De nem véletlen egyébként éppen - ahogy az előbb említettem , a bizalom erősítését szolgálja, hogy a Nemzeti Fog yasztóvédelmi Hatóság 2011ben útjára indította a “Nemzeti fogyasztói termékkosár” programot. A program célja, hogy segítse a tudatos vásárlókat elsősorban azzal, hogy a hazánkban előállított, forgalmazott minőségi termékeket összegyűjti. Mivel a magyar fo gyasztók igénylik, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az élelmiszerek származási helyéről, a szabályozás kidolgozásáért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a “magyar termék” rendelettervezetét. Ennek alapján a “magyar termék” vagy minden egyéb állítás, amely az élelmiszer magyar származására utal, csak akkor tüntethető fel, ha a növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, csomagolása vagy állati eredetű alaptermék esetén az állat születése, keltetése, felnevelése Magyarországon t örtént; ez az alapvető kritérium. Tekintettel arra, hogy számos olyan termék készül hazánkban, amelyekben a magyar eredetű alaptermék csak részben jelenik meg - például egy lekvárban magyar gyümölcs van, de import cukor , vagy egyáltalán nem biztosítható, hogy 100 százalékban magyar alaptermék legyen benne, mondjuk, a csokoládénál, a tervezet az alábbi jelöléseket is be kívánja vezetni: “hazai termék”, ha a felhasznált összetevők 50 százaléka magyar termék; illetve ön is említette, “hazai feldolgozású term ék”, ha a felhasznált összetevők többsége külföldről származik, ugyanakkor a feldolgozási műveletek Magyarországon történnek. Jelenleg folyamatban van a tervezetre vonatkozó notifikációs eljárás, ezt ön is említette. A notifikációs eljárás az uniós tagságu nkból eredő kötelezettség, amit minden olyan jogszabály esetén le kell folytatni, amely az áruk szabad mozgására hatással lehet. Tisztelt Képviselő Úr! Utalnék arra, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal együttesen vizsgálja a hatál yos törvény alapján az élelmiszerjelölésre vonatkozó előírások betartását. Említett néhány elriasztó példát, de azért hadd tegyem hozzá, hogy valóban van néhány elriasztó példa, de nem ez az alapeset. Tehát az alapeset az, hogy azért a jelzések és a feltü ntetések viszonylag pontosak, így az élelmiszerjelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót - ez törvényi előírás - az élelmiszer tulajdonságai, például a származási hely vagy eredete tekintetében. Éppen ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2012es vizsgá lati programjának része - idézném - ”az élelmiszerekkel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása”. A vizsgálat
