Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3408 országgyűlési feladat. Nagy tisztelettel meghallgatom az ellenzéki képviselők véleményét, de majd az ő véleményük igazán akkor lesz érdemi ezekben a kérdésekben, ha ők gyakorolnak valamikor majd végrehajtó hatalmat kormányzati szinten, és szeretnék a végrehajtó hatalom különböző intézményrendszerét különböző módon alakítani és szervezni. Ez a kormány asztala, nem az Országgyűlés asztala; mint ahogy az sem, hogy milyen illetékességgel és milyen székhellyel működjenek a járások. A járás ne m közigazgatási szint. Ott nem végzünk közszolgáltatásokat, nem az önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatokról van szó, hanem arról, hogy az államigazgatási hatósági ügyeket ott, az állampolgárokhoz legközelebb eső területen, a kormány által megfogalmazott e lveknek megfelelően végezzük el, ami aztán elvisz bennünket a kormányablakok rendszeréig, amit országosan 300 helyszínen, járási hivatalokban, járási székhely településeken és olyan településeken fogunk megnyitni, ahol okmányiroda most is működik. Igen, jo gos az aggodalom, hogy mi lesz a kistelepülésen élőkkel. Nem mindenki él járási székhelyen, és nem mindenki él olyan településen, ahol okmányiroda működik. Azokon a településeken, ahol olyan feladatok kerülnek át a járási hivatalhoz, amiket korábban a jegy ző végzett, azokban az ügyekben mi ügysegéddel fogunk az állampolgárok rendelkezésére állni, hogy ne kelljen beutazni a járásszékhely településre; amit korábban helyben a polgármesteri hivatalban a jegyző ellátott, azokat az ügyeket helyben felvegyék, és e miatt ne kényszerítsünk utazásra senkit. Az egész területi közigazgatási rendszerátalakításnak veszne el a lényege, ha bárhol nehezebb helyzetbe hoznánk az állampolgárokat, mint amilyenben most vannak. Az egész átalakításnak éppen az a lényege, hogy könny ebb kiszolgálást adjunk, kényelmesebb ügyintézési lehetőséget, felkészült, hozzáértő munkatársat, a lehető legszélesebb ügyintézési idővel szolgálják ki az állampolgárokat. Ez a cél. Ez egy nemes cél. A magyar állam ezt a célt még nem tűzte ki célul. Ilyen feladatot még el sem indított, el sem kezdett, nem is gondolkodott rajta senki, hogy a gazdaság fejlődése szempontjából a versenyképesség növelése érdekében milyen eszközrendszerrel rendelkezik maga az állam, és mennyire tudná segíteni mind a gazdaság, mi nd az ügyfelek érdekét az, hogyha egyszerűsítené az ügyintézést, ha leépítené a bürokráciát, ha ezen a területen egy rendkívül nagy lépést tenne. És most erre a lépésre készülünk, és igen, gesztus az, hogy idehozzuk önök elé, és felvázolom mellette a kormá ny teljes célkitűzését, hogy minek a része ez a törvényjavaslat, és ezután még mennyi jogszabály jön, ami majd ezt fogja szolgálni, de az már a kormány döntési jogkörébe tartozik. Nagyon sok konkrét kérdést fogalmaztak meg önök. Nem szeretném túl hosszan z árni ezt a vitát, de egykettőre hadd reagáljak, kérem, engedjék meg. A vagyon kapcsán is a bizalmatlanság légköre uralkodott el. Valóban, de a feladatot el kell látni. Tehát azokat a feladatokat, amelyek átkerülnek a jegyzőtől, a polgá rmesteri hivatalból a járási hivatalhoz, egy ingatlanban ingó eszközökkel el kell látni. Na most, az esetek többségében a polgármesteri hivatalokban lesz ez a helyszín, hiszen ott dolgoznak azok a köztisztviselők, akik ezeket az államigazgatási feladatokat most is megfelelő szaktudással, hozzáértéssel ellátják, és ugyanúgy végzik majd továbbra is, csak nem köztisztviselőként, hanem kormánytisztviselőként, és nyilván kell hogy legyenek munkaeszközeik. Ahogy Kovács Zoltán kormánymegbízott úr elmondta, ez a me gyei konszolidáció kapcsán is kiválóan működik, hogy a megyeházák épületében osztottan működik a kormányhivatal és a megyei önkormányzat hivatala. A rezsiköltségeket meg tudták osztani, ahol szét lehet választani, ott szétválasztották. Ezek nem olyan kardi nális kérdések, amelyek miatt olyan nagyon aggódni kellene. Nincs államosítás. Nem államosításról beszélünk. Ez egy téves feltételezés. Szó sincs ilyesmiről. Feladattal jön a vagyon, a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket fogja biztosítani a maga szám ára az államigazgatás szervezetrendszere. Ez így volt ’90ben is. Aki emlékszik rá, a rendszerváltás első törvényhozási lépéseire, az tudja, az önkormányzatok is megkaptak az államtól egy csomó tulajdont, feladatot, eszközrendszert mind a közszolgáltatások , mind a közfeladatok ellátására.
