Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
3406 A devecseri járás visszaállításának nagyon örülök, lévén, hogy családom is, ha több évszázadra visszatekintünk, akkor Devecser városából származik, és úgy gondolom, hogy hatalmas érvágás volt annak idején a településn ek, amikor megvonták Devecsertől a járási székhely státust. (19.00) A devecseri járáshoz 27 település, mintegy 16 500 lakos fog tartozni, viszont itt még nagyobb gondot okoz a rendkívül rossz tömegközlekedés, és ehhez járul még hozzá az is, hogy nagyon ros sz az infrastruktúra, az utak állapota. Például Adorjánházáról mindössze pápai átszállással, tehát egy másik járásközpontot érintve közelíthető meg jelenleg a devecseri járásközpont, tehát Devecser városa. És van olyan település is, ahol munkaszüneti napok on van egyenes járat, például Dabronyból. Adtam be egy írásbeli kérdést még korábban azzal kapcsolatban, hogy milyen fejlesztéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy Devecser valóban a gyakorlatban is működőképesen és méltóképpen betölthesse a járási központ szerepét. Erre a kérdésemre is, úgy gondolom, nem kaptam érdemleges választ. Jelen állás szerint nem rendelkezik a település azzal a megfelelő infrastruktúrával, amely valóban indokolhatná azt, hogy több település központjaként működhessen majd a j övőben. És akkor itt hadd említsem meg azt is, hogy teljesen elégtelen a háziorvosi szolgálat, kórházuk nincsen, az iskolából pedig folyamatosan viszik el a szülők a gyermekeiket más településekre a helyi roma kisebbség miatt. A várpalotai járásban mindöss ze 8 település van, 39 ezer lakos. Ebben a járásban már nincs sajnos szülészet, tehát Várpalota városában nincsen szülészet, Veszprémbe kell átjárni sajnos a kismamáknak. Ezt azért hangsúlyozom, mert miközben a járások kialakításával foglalkozunk, úgy gond olom, sokkal inkább azokkal a helyi problémákkal kellene foglalkozni, ami valóban érinti a vidéken élő embereket. Tehát az elmúlt időszakban önök semmit nem tettek annak érdekében, hogy a vidéken élő honfitársaink helyzete javuljon. Úgy érzem, hogy továbbr a is másodrangú állampolgárok, sőt lehet, hogy azt kell mondanom, hogy harmadrangú állampolgárok ebben az országban. Tehát ahogyan tapasztaltuk az MSZPSZDSZkormányzat alatt, hogy megszüntették a postákat, megszüntették a helyi rendőrőrsöket, folyamatosan szűnik meg a tömegközlekedés, most önök folytatják ezt a sort azzal, hogy bezárják a vasúti szárnyvonalakat, ami nálunk Veszprém megyében a pápai járást érinti leginkább. Munkahelyeket nem tudnak teremteni, és most azon vitatkozunk lényegében, hogy hol tu dják ezek az emberek intézni az ügyeiket, helyben vagy húsz kilométerrel odébb, miközben nincs egyébként megfelelő tömegközlekedés, hogy egyáltalán eljussanak majd a járási hivatalba. Végigmehetek az összes járáson, mert ha Zirc példáját nézzük, ott is súl yos leépítések voltak az egészségügyben, de folytathatom a sort Veszprémmel, illetőleg Balatonfüred, illetve Balatonalmádi tekintetében is, ahol az egészségügyi ellátás tekintetében súlyos hiányosságok vannak. Mindenhol tapasztalható, folyamatosan kapom a megkereséseket a helyi iskolaigazgatóktól, polgármesterektől, akik attól félnek, hogy nincs biztosítva, nem lesz biztosítva jövő évtől az iskolájuk működtetése. Illetőleg a járásokkal kapcsolatban az önkormányzati törvény hatásaival kapcsolatban is rendkív ül nagy félelem van a helyiekben. Sajnálatos módon és összegzésként azért hadd emeljem ki, hogy úgy élik meg a vidéken élő emberek, mintha a Fideszkormány hadjáratot folytatna a magyar vidék ellen. Ezzel, hogy a kistelepüléseken az iskolák, a polgármester i hivatalok megszűnnek, a közbiztonság szándékoltan…, azt kell mondanom, lehet, hogy önök abban érdekeltek, hogy szándékoltan ne legyen megoldva a közbiztonság kérdése; nem védik meg a magyar földet. Éppen ma reggel kaptam egy telefonhívást, hogy Veszprém megyében is 7 ezer hektár földterület van a Benetton cég kezében, miközben az a magyar gazda, aki egy kistelepülésen él, és 1987 óta gazdálkodik, 200 szarvasmarhája van, nem kaphat önöktől több földet, mint azt a 13 hektárt. Tehát egy olasz cégnek 7 ezer h ektárja van, a magyar gazda meg 13 hektáron kell hogy 200 szarvasmarhát legeltessen, ami nyilvánvalóan képtelenség.
