Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
3393 erejéig azt a kölcsönrészt az állam átvállalja? Vagy önöknek csak a vagyon kell, minden más teher maradjon az önkormányzatok nyakán, akár teljesen jogszerűtlenül és igazságtalanul? Ugyanez a helyzet a jelzáloggal is. Nagyon sok esetben önkormányzat aink olyan dolgokra kellett hogy pályázzanak, például az IVSeken keresztül, tehát az integrált városfejlesztési stratégiában főutcaprogramokra, amikor részben közterületeket újítottak fel, járdákat, utakat, parkokat, és így tovább, illetve például polgárm esteri hivatalokat. De ebben az esetben a közterületek mint elidegeníthetetlen vagyontárgyak nem voltak jók arra, hogy a bank felé jelzálogfedezetül szolgáljanak. Természetesen és nyilvánvalóan abban az esetben, hogy ha ilyen pályázat keretében az önrészt hitelből fedezte az önkormányzat, akkor teljes egészében a hitel fedezete, mondjuk, a polgármesteri hivatal felújított vagy újonnan épített épülete volt. Akkor tessék nekem megmondani, miért nincs tisztázva egyértelműen, nyilvánvalóan leírva, hogy pontosan mely részét fogja a járási kormányhivatal, illetve az állam ezen jelzálognak átvállalni. Miért egy vegytisztán lecsupaszított vagyontárgyat, tehermentesített vagyontárgyat szeretnének önök elkobozni? (17.50) Ami azonban igazából hiányzik ebből a törvénybő l, ezeken az előbb elmondott kérdéseken felül, azokat viszont egyszerűen és egy laza kézmozdulattal a kormány alá rendelik, tehát kormányrendeletben gondolják majd a későbbiek során tisztázni. Mire gondolok? Például: a járási hivatalok székhelye, száma, a járások lehatárolása, illetékességi területek és így tovább. Pontosan az, ami igazából fontos lenne; pontosan az, amit önök egyébként társadalmi vitára bocsátottak, amiben a legtöbb kérdés, a legtöbb ellentmondás van - vannak 20 ezres járások tervezve, egy előre, és vannak 200 ezres járások, és mindezek sokszor egymás mellett vannak. Miért nem vitatkozhatunk erről érdemben itt a parlamentben? Mert túl kényes kérdés, túl sok problémát vetne fel? Egyáltalán a járások száma miért nincsen definiálva? De továbbme gyek. Maguknak a járási kormányhivataloknak a működési szabályai, tehát hogy hogyan tud majd működni egy ilyen járási kormányhivatal, a személyi és technikai feltételek mindmind bele vannak utalva egy nagy kormányrendeletbe, ami általunk nem ismert, a kép viselők számára előzetesen nem ismerhető meg, erről mi nem vitatkozhatunk, mind oda vannak utalva. Amikor itt az ügysegédek kérdése felmerült - gondolom, egyébként ez is majd ennek a kormányrendeletnek lesz a témája , akkor itt Lamperth Mónika képviselőtá rsam azt is felvetette, hogy hány ilyen ügysegéd lesz. És valóban, azért ezen jó lenne elvitatkozni - persze, hogyha ez nem lenne kormányrendelet témakörébe utalva , hogy mégis hogyan gondolja pontosan az államtitkár asszony azon ígéretét betartani, hogy mindenhol, ahol eddig államigazgatási feladatellátás volt, ott ezentúl is lesz. Tehát mondhatjuk akkor ezek alapján, hogy minden kolléga, kolléganő, aki polgármesteri hivatalban államigazgatási feladatot látott el, az ezentúl egyfajta ügysegéd lesz? Vagy p edig sokkal kevesebb lesz az ügysegédek száma, mint valójában azoknak, akik most polgármesteri hivatalokban dolgoznak? Mert hogyha kevesebb lesz, akkor valószínűleg elbocsátásra kerülnek ezek az emberek. Ezt is jó lenne egyszer s mindenkorra tisztázni. Én azt gondolom, hogy azok az emberek, akik az államigazgatásban, a polgármesteri hivatalokban évek, évtizedek óta dolgoznak, megérdemelnének annyit, ezek a, mondjuk így: kisemberek, hogy elmondjuk nekik, mi vár rájuk, hogy nem találgatásokból, meg feltételez ésekből, ígéretekből kéne nekik a jövőjüket felépíteni, hanem tisztán, nyilvánvalóan, egyértelműen megismertetni őket a játékszabályokkal. Aztán, amikor az ügysegédekről beszélünk, mindig csak az merül fel, olyan értelemben merül fel az államigazgatási fel adatellátás helyszínéről, illetve, hogy kik fogják azt végezni, tehát az ügysegédekről, hogy amikor mi, állampolgárok, bemegyünk ügyet intézni. De azért ezt a dolgot meg is lehet fordítani, mert adott esetben vannak olyan államigazgatási feladatok, amik ne m igényelnek különösebb ügyfélfogadást, hanem akkor, úgy valósulnak meg, hogy a kollégák a polgármesteri hivatalban egyszerűen észreveszik a problémát, egyszerűen elintézik és így tovább. Most egy nagyon
