Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
3391 jelenlegi szerepem is mutatja, a korábbi megyei pénzügyi osztályvezető volt a megyei biztos, aki az átadásátvételt levezényelte, tehát nem politi kai szereplő, de Szedlák Attilát megfontolom. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Ismételt rendes felszólalásra következik a Jobbik képviselőcsoportjából Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyző je. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Amikor a múlt héten a Ház arról döntött, hogy e törvényjavaslat általános vitáját elnapolja, akkor én őszint én megmondom, abban reménykedtem, hogy talán ennek az az oka, hogy megfontolták a bizottsági ülésen elhangzottakat is, és esetleg visszavonják ezt a törvényjavaslatot, és egy újjal készül az államtitkárság, illetőleg a KIM, és talán egy sokkal cizelláltabb , sokkal inkább szakmai alapokra helyezett törvényjavaslattal fognak előállni.. (17.40) Ehhez képest a mai napig egyetlenegy valódi módosító indítványt sikerült önöknek benyújtani, nevezetesen egy olyan kompromisszumos javaslatot, amit a budapesti kerülete k polgármesterei, illetve Navracsics Tibor kötöttek meg, hogy ezentúl nem körzetekről fogunk beszélni Budapesten, hanem kerületenként járásokról. Ennyit sikerült beleszuszakolni az eddigi törvényjavaslatba. Megmondom őszintén, hogy akkor, amikor önök kérik rajtunk számon, hogy mi szakmaibb módon vitatkozzunk, szakmai alapokra helyezzük, és csak ilyen értelemben érveljünk, akkor ne haragudjon, de ez egy szegénységi bizonyítvány a kormány részéről, hogy egyetlenegy ilyen jellegű módosító indítványt sikerült e hhez a fércmunkához önöknek benyújtani. Már a vezérszónoki előadásomban is elmondtam, hogy meggyőződésem, hogy itt semmilyen szakmai kérdésről valójában, igazából nincs szó. Egyetlenegy kérdést akar ez a törvényjavaslat elénk tárni, illetve tisztázni, neve zetesen a vagyon kérdését. Arról van szó, hogy apróra lebontva elmondják, hogy hogyan lesznek gyakorlatilag elkobozva a polgármesteri hivatalok részben vagy egészben. Ilyen egyszerű, ez a kérdés. Ugyanezt láthattuk egyébként a megyei önkormányzatok esetébe n, akkor a kórházak esetében, a szakrendelők esetében, a tűzoltóságok esetében, és így tovább, sőt az iskolák esetében is, mert jelenleg még a törvény szerint az iskolák épülete is el lesz kobozva, államosítva lesz. Ott se volt egyetlenegy kérdésben sem va lódi, szakmai érv, szakmai alap, hogy mi az oka annak, hogy a tulajdonjogot is birtokolni akarja a kormányzat, mi az oka annak, hogy mindezen vagyontárgyra szüksége van az államnak. Amikor erről megkérdezzük államtitká r asszonyt, akkor most is, ahogy láthatják kedves képviselőtársaim, szemlehunyva figyeli a vitát, próbálja kizárni ezt a kérdéskört is a tudatából, úgy látszik. Ne haragudjon meg, államtitkár asszony, azért én ragaszkodnék a válaszhoz. Mondják meg, hogy mi ért kell ez a sok minden vagyontárgy fölhalmozva az államhoz. Én azt gondolom, talán nem terjeszkedem túl, hogy nem igazából a bírák 62 éves korhatárának a bevezetése fáj az IMFnek meg az EUnak, hanem valójában a hitelmegállapodás alapja, feltétele az, h ogy valamifajta fedezetet tudjon az állam felmutatni, és valószínűleg nem elég az az egymillió hektár termőföld, ami még az állam tulajdonában van, valószínűleg valami más, további vagyonra is vágyik az IMF meg az EU. Igazam van, államtitkár asszony? Nézze , én a magyar alkotmányra esküdtem fel. Úgy fejeztem be képviselői eskümet, hogy “Isten engem úgy segéljen!”. Én azt gondolom, hogy mi itt mindannyian képviselőként megérdemlünk legalább egy fejbólintást. Én azt gondolom, hogy ha ezt önök titokban tartják, nem képesek ebben a kérdésben szemünkbe nézve elmondani, hogy mi a valódi helyzet, akkor ezt úgy hívják, hogy nyílt hazaárulás, tudniillik a