Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 23 (182. szám) - Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése, valamint az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket fel... - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3269 Folytassa, képviselő úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm. Ez a jelentésnek nevezett förmedvény ezenkívül megteszi azt is, hogy egy kalap alá vonja azokat a cselekedeteket, am ik bár nem feltétlenül helyénvalóan és nem feltétlenül megfontoltan, de mégis abból indultak ki, hogy szolidaritást kívántak nyilvánítani azokkal a helyi romákkal, akik megfélemlítve érezték magukat. Ezeket a gesztusokat és cselekedeteket egy kalap alá von ja a romák megfélemlítésével. Ez egész egyszerűen gazemberség! Én ezt itt elmondtam tavaly májusban a parlamentben is napirend előtt, hogy lehet bírálni azt, hogy valaki onnan evakuálni akar romákat, de azt az embert vagy azokat a jogvédő szervezeteket, ak ik kiállnak megfélemlített polgártársaink mellett, egy kalap alá venni pusztán csak a politikai bolhacirkusz érdekében azokkal, akik viszont megfélemlítenek másokat, ez egész egyszerűen egy útszéli politikai haszonszerzés. A lényegről viszonylag kevés szó esik. Én azt gondolom, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot, egyáltalán parlamenti bizottságot, eseti vagy vizsgálóbizottságot, ha valamiért értelme van felállítani, az pontosan az, hogy a kormány hatékonyabban tudja ellátni a végrehajtó hatalom ellenőrzésé t. Nem tudok arról, hogy bárhol a világon, ahol alkotmányos demokrácia létezik - persze az külön megérne egy misét, hogy létezike Magyarországon alkotmányos demokrácia , ott a parlament ellenőrző szerepét arra használja föl a parlamenti többség, hogy ell enzéki pártokat vizsgáljon. Ez egy eléggé furcsa helyzet. Parlamenti vizsgálóbizottságot, eseti bizottságot arra szokás létrehozni, hogy a kormányzat működését hatékonyabban ellenőrizze az Országgyűlés, és itt a gyöngyöspatai történetben lenne is mit vizsg álni. Önök egészen a konfliktus eszkalálódásáig, államtitkár úr, távcsővel figyelték a gyöngyöspatai eseményeket. A rendőrség április végén ment oda, sem a konfliktus kialakulása előtt nem tartottak rendet Gyöngyöspatán, és akkor, amikor jogvédő szervezete k jelezték márciusáprilis folyamán, hogy a helyzet kezd eszkalálódni, a rendőrség továbbra se tett meg semmit. Nem tett semmit sem a félelemkeltő csoportokkal szemben, de azt megelőzően sem tett meg semmit a gyöngyöspatai közbiztonság megteremtése érdekéb en. Erről kéne beszélni, államtitkár úr! Ne haragudjanak, az egy vicc, hogy itt van a Ház előtt egy bizottsági jelentés, amelyik foglalkozik különböző ellenzéki pártokkal, foglalkozik különböző civil szervezetekkel, csak éppen a lényeggel nem foglalkozik, hogy hol volt a rendőrség Gyöngyöspatán. Hol volt a rendőrség Gyöngyöspatán 2011 áprilisában, márciusában és az azt megelőző hónapokban? Nem derült égből villámcsapásszerűen alakult ki ez a közbiztonsági válsághelyzet Gyöngyöspatán, és nem előzmények nélkü li az, hogy roma emberek ott Gyöngyöspatán megfélemlítve érezték magukat. Hol volt a Magyar Köztársaság rendőrsége, államtitkár úr? Erről kéne beszélni, erről kéne szólnia egy vizsgálóbizottsági jelentésnek. Tavaly májusban, amikor egyáltalán fölmerült egy bizottság életre hívása, mi azt javasoltuk, hogy ha valamiről tényleg érdemes lenne beszélni, és igen, abban a szellemben, amit itt a kereszténydemokrata képviselőtársunk az előbb elmondott, az az, hogy egyáltalán hogyan alakulnak ki, hogyan alakultak ily en krízishelyzetek szerte Magyarországon, elsősorban ÉszakkeletMagyarországon. A cserbenhagyott vidékről kellene beszélni, a cserbenhagyott vidéki Magyarországról kéne beszélni, és a romanem roma együttélésről kéne beszélni. Az okokat kéne feltárni, álla mtitkár úr. Önök ezeket a problémákat megkerülték. Mi arra tettünk javaslatot, hogy egy olyan vizsgálóbizottságnak, egy olyan tényfeltáró munkának lenne értelme, ami lehatol a gyökerekig. Nem a tűzoltó tevékenységgel foglalkozunk, bár ott is lenne mit szem lézni, hanem megnézzük azt, hogy mik a mély okok, akár csak egy gyöngyöspatai kis faluközösségben, hogy ilyen krízishelyzetek kialakulnak, és mit tehet meg a Magyar Országgyűlés, és mit tehet meg a magyar kormány annak érdekében, hogy ne termelődjenek újra ezek a krízishelyzetek. Erről kéne beszélni, és nem a politikai sárdobálással kéne foglalkozni! Attól nem fog ez az ország előbbre menni, hogy kommunikációs jó pontokat ki lehet osztani Kocsis Máténak - gondolom, az előremenetelét ez nagyban szolgálja , hogy egy nagy sárkupacot
