Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 23 (182. szám) - Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése, valamint az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket fel... - ELNÖK (Lezsák Sándor):
3255 Meggyőződésem ugyanakkor, hogy még a konfliktus eszkalálódása előtt, a helyi kisebbségi lakosság körében félelmet keltő masírozások, fenyegetések, majd az erőszakos, illetve konfliktusélező megnyilvánulások előtt és k özben, a létező törvényi felhatalmazások alapján is hatékonyan felléphettek volna a kormány irányítása alatt álló különböző rendfenntartó szervek. De ezt nem tették meg. Késlekedésük, később pedig az elnéző rendőri magatartás is szerepet játszott abban, ho gy kis híján emberáldozatokat követelő tömegverekedésbe torkolltak az események. Nemcsak arról van szó tehát, hogy a polgárőrségre vonatkozó rendelkezések joghézagait kihasználva léptek fel feszültséget generálva szélsőséges csoportok, hanem arról, hogy a már akkor is meglévő jogszabályokra támaszkodhatott volna a határozott, konfliktusmegelőző, rendfenntartó tevékenység. Gondoljunk csak a foglyul ejtett tömeg kategóriájára, és még sorolhatnánk a különböző szabálysértéseket és vétségeket az uszítástól a gar ázdaságig, amelyekre hivatkozva a rendőrség igenis eljárhatott volna. Volt tehát kivizsgálnivaló a 2011 tavaszán Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben. Sajnos azonban ahelyett, hogy az Országgyűlés kormányt ellenőrző alaptevékenységével összhangban, az ille tékes parlamenti bizottságok előtt, így az emberi jogi, a rendészeti vagy akár a nemzetbiztonsági bizottság előtt meghallgatta, beszámoltatta volna a különböző kormányszerveket, pontosabban a belügyi szervek illetékeseit, a kormánytöbbséget biztosító párto k támadásba mentek át. Erőfölényükkel élve és visszaélve a kormány felelőssége helyett az ellenzék felelősségét, bűneit előre tényként sugalló, vizsgálóbizottságnak nevezett politikai testületet állítottak fel. Tették ezt ráadásul úgy, hogy a közismerten r adikális, a konfliktusok élezésétől sem idegenkedő Jobbikot egyszerre támadták a jogállam és a jogbiztonság híveként politizáló LMPvel. A vizsgálóbizottság mindvégig célkeresztjében tartotta az LMPt. A kormánytöbbség által irányított vizsgálóbizottság te vékenységének középpontjában Bástya elvtárs és Virág elvtárs logikájához igazodva leginkább az állt, hogy a Fidesz kommunikációs céljával összhangban megalapozatlan és bizonyítatlan állításokat fogalmazzon meg a vizsgálat végén. Érdekes momentuma az egész vizsgálósdinak, és itt erre már történt utalás, hogy az LMP egyetlen vezető politikusát sem hallgatták meg, de ugyanígy igaz ez, mondjuk, Vona Gáborra, és az is érthetetlen, hogy Gyurcsány Ferenc és Szanyi Tibor miért maradt ki a meghallgatandók köréből. I tt az Országgyűlés nyilvánossága előtt tehát határozottan ki kell mondanom, hogy az LMPt negatív színben feltüntető azon állításoknak, amelyeket a vizsgálati jelentés tartalmaz, semmiféle bizonyító erejű alapjuk nincs. Ha csak a jelentést nézzük, a szöveg ben is jócskán találhatunk egymásnak ellentmondó kijelentéseket. Anélkül, hogy hosszú felsorolásba fognék, csak egyetlen elemet szeretnék kiemelni, miszerint egyik helyen úgy fogalmaz az anyag, hogy az LMP céljai rejtve maradtak, több helyen pedig politika i haszonszerzéssel, az ország lejáratásával vádol bennünket. Ezeket a hamis állításokat a vizsgálat minősített vagy titkosított meghallgatási jegyzőkönyvei, dokumentumai nem támasztják alá. Erre tiszta erőből zengheti a kormánytöbbség, hogy de igen, én vis szaszájalom, hogy nem, és el is indul a süketek párbeszéde; aminek sok értelme ugyan nincs, ám egy többségi szavazással a diskurzus lezárható. Így a titkosításoknak egyetlen értelme van az LMP vonatkozásában, nevezetesen az, hogy elfedjék a vádaskodások, h amis állítások teljes megalapozatlanságát. A nyilvánvaló politikai lejárató szándékról az LMP képviseletében megítélésem szerint fölösleges ennél többet mondani. Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretnék kifutni az időből, tehát ami marad, azt még a vitára szán t időmből fogom elmondani. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Schiffer András tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az előre bejelentett felszólalások következnek. Elsőként megadom a sz ót Balczó Zoltán alelnök úrnak, jobbikos képviselő úrnak.
