Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 23 (182. szám) - Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése, valamint az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket fel... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
3236 Meggyőződésem ugyanis, hogy ha ma Magyarországon az alaptörvényben foglaltakat elfogadná és tiszteletben tartaná mindenki, nem került volna sor a gyöngyöspatai vagy ahhoz hasonló eseményekr e. (Lukács Zoltán: Még csak hasonlóra sem!) Különös súllyal bírnak azok az alapjogellenes, illetve jogszabályellenes cselekedetek, amelyeket egy parlamenti képviselettel rendelkező párt kezdeményez, támogat vagy politikai haszonszerzés céljára kíván felhas ználni. (Lukács Zoltán: Melyik volt az? - Zagyva György Gyula: Ti! - Lukács Zoltán: Ez egy ilyen önkritikus megjegyzés volt! - Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) Na de nézzük, hogy miket is felejtettek el azok, akik a demokratikus játékszabályokon kí vül helyezik magukat. (19.10) Először is azt, hogy immáron alaptörvényi szinten deklarált a nemzetiségek államalkotó tényezőként való elfogadása, így amíg a különböző szervezetek különféle módszerekkel a lakosságot egyes nemzetiségek ellen próbálják hangol ni, a magyar nemzet tagjait lázítják egymás ellen, amellyel Magyarország egységét és erősségét gyengítik, nemzetellenes tevékenységet folytatnak, még ha ezt maguk soha sem ismernék el. Másodszor az alaptörvény VIII. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga va n a békés gyülekezéshez. A hangsúly pedig jelen esetben a “békés” szón van. Ugyanis a gyülekezési törvény értelmében, ha a gyülekezési jog gyakorlása nem békés célú vagy bűncselekményt valósít meg vagy mások jogait sérti, a rendőrség a rendezvényt feloszla thatja. Továbbá az alaptörvény 46. cikke a rendőrség és nem más különböző szervezetek alapvető feladatként határozza meg a bűncselekmények megakadályozását, felderítését, a közbiztonság és a köz rendjének védelmét. Az alaptörvényi rendelkezések közül végez etül kiemelném annak C) cikkét, amely kimondja, hogy senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépn i. Ezeket az evidenciának tűnő szabályokat a padsorokban ülők közül, úgy látszik, nem mindenki ismeri vagy fogadja el, amely tény egy országgyűlési képviselőre a lehető legszégyenteljesebb. Az előttünk fekvő jelentés összegző megállapításként kimondja, hog y Gyöngyöspatán a Jobbik és a Jobbikhoz köthető szervezetek tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet, melyből politikai tőkét kovácsoltak a maguk számára. Továbbá a jelentés egyik legfontosabb megállapításának tartom, hogy mielőtt a Sze bb Jövőért Polgárőr Egyesület Gyöngyöspatára érkezett, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és magyar lakossága között. (Felzúdulás a Jobbik padsoraiban: Áh! - Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Polgárőröknek álcázott Jobbikaktivistá k politikai előnyszerzés érdekében megkísérelték a gyöngyöspatai lakosokat a roma nemzetiségűek ellen hangolni, aminek következtében félelmet, szorongást és haragot hagytak maguk mögött. A magyar kormány az Országgyűléssel is együttműködve, úgy vélem, péld aértékűen kezelte a szituációt és teremtette meg annak feltételeit, hogy ilyen eseménysorozat ne fordulhasson elő többet Magyarországon. Gondolok itt elsősorban a büntető törvénykönyv módosítására, valamint a közterület rendjének fenntartása érdekében szük séges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadására. A büntető törvénykönyv 174/B. §ának (1a) bekezdése kimondja: aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjához tartozása vagy v élt tartozása miatt olyan kirívóan különleges magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezen ponton külön szeretném felhívni azon jogvédő szervezetek figyelmé t, amelyek az úgynevezett gyűlöletbűncselekményeket különös górcső alá veszik, hogy ezen szabályozás nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, az egyes csoportokhoz való tartozás megfogalmazás
