Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 23 (182. szám) - Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése, valamint az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket fel... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KOCSIS MÁTÉ, az eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3233 Országgyűlés számára. Engedjék meg, hogy megosszak néhány fontos részletet a működéssel kapcsolatban. A bizottság alak uló ülésén megvitatta és elfogadta ügyrendjét és munkatervét. Ebben rögzítette, hogy a feladatkörében leírtak feltárása érdekében elsőként írásbeli dokumentumokat kér be a gyöngyöspatai eseményekre vonatkozóan állami és civil szervezetektől, illetve személ yektől. Ezen megkeresésekre összesen mintegy másfél folyóméternyi írásos dokumentum érkezett 16 szervezettől, illetve személytől, amelyek legnagyobb része a rendőri szervektől kapott jelentések, összefoglalók voltak. Az ügyrend szerint a beérkezett dokumen tumokat a bizottság titkárságán lehetett tanulmányozni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a bizottság 282 napos fennállása alatt egyetlenegy ellenzéki képviselő sem tanulmányozta, illetve a Magyar Szocialista Párt szakértői igen, de más nem az ellenzéki oldalró l. A bizottság a beérkezett több ezer oldalnyi dokumentumot oly módon dolgozta fel, hogy munkamódszerének második fázisában a meghallgatások során a leírtakat hasznosította. A munka során jelentős mértékben támaszkodtunk ezen állami és civil szervezetek ál tal megküldött anyagokra, illetve a magánszemélyek által küldött beszámolókra. A jelentés összeállítása során a meghallgatásokon túl figyelembe vettük az Országos Rendőrfőkapitányság és a helyi rendőri szervek adatait, illetve megállapításait. A bizottság a meghallgatásokat megelőzően meghívotti státust ajánlott fel, illetve döntött is róla, dr. Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának, valamint az elfogadott ügyrend és munkaterv szerint a bizottság üléseire tanácskozási joggal állandó meghívást kapott Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Az eseti bizottság 282 napon keresztül működött, az ülések között egy zárt ülés volt 2011. szeptember 28án, amikor a bizottság tagjai meghallgatták Balajti L ászló altábornagy urat, az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori főigazgatóját, illetve Hellebrandt Lászlót, az Információs Hivatal főigazgatóhelyettesét. A bizottság a nyílt ülések, tehát az ezenkívüli ülések alkalmával összesen 20 főt hallgatott meg. A bizott ság tervezte meghallgatni Richard Field urat is, aki a megkeresés ellenére a személyes megjelenéstől elzárkózott, nem jelent meg a bizottság előtt, és azzal, hogy az eseményekben való részvételét követően külföldre távozott és nem jött el a meghívásra, a b izottság megállapította, hogy semmibe vette Magyarország legfőbb népképviseleti szervét, valamint megsértette az akkor hatályos alkotmány előírását. Magatartásával tovább erősítette a gyanút, hogy a Gyöngyöspatán végzett, úgynevezett humanitárius szolgálat a csak álca volt, amellyel lejáratta Magyarországot, illetve a kormányt mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt. A bizottság 2011. szeptember 28án zárt ülés keretében, mint említettem, meghallgatta a titkosszolgálatok vezetőit, akik számot adtak a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekkel kapcsolatban tudomásukra jutott információkról, illetve adatokról. A bizottság megállapítása szerint a titkosszolgálatok a törvényi kötelezettségüknek eleget téve, a feladatkörükben eljárva kísérték figyelemmel az ot t történteket. A zárt ülés minősítése: titkos, a minősítés időtartama 2036. december 31éig tart. Magam 2011. november 2án kértem az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, hogy vizsgálja meg, hogy az eseti bizottság szeptember 28ai zárt ülésének minősít ése feloldhatóe. Erre a főigazgató úr röviddel a megkeresés után válaszolt, és nemlegesen felelt, nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással nem találta feloldhatónak a jegyzőkönyv minősítését. A bizottság a jelentésben megállapította, hogy Gyöngyöspatán gondot okozott a köznyugalom fenntartásában a hisztériakeltés és a média által adott, saját maga által nem ellenőrzött információk sokasága. A hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében nagy szerepet játszottak elsősorban az ok a közéleti szereplők, civil szervezetek, pártok, amelyek a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve adtak tájékoztatást az országos sajtófelületeknek, és ezzel fokozták az ellentétet a helyiek között. (19.00)
