Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - WITTNER MÁRIA (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár:
3116 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces időkeretben kért felszólalásra lehetőséget Wittner Mária képviselő asszony, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő asszony. WITTNER MÁRIA (Fidesz) : Nagyon jó volt ez a példabeszéd, amit L. Simon László elmondott Dézsy Zoltán filmjéből. Ezeket nyomon lehet követni, ha az ember ’89 óta figyeli a napi politika mozzanatait. Én megköszönöm a Jóistennek, hogy nagyon sok olyan mozaikot juttatott el hozzám, amiket a helyükre tudtam passzintani. És most nem akarom sorolni. De egy dolog bizonyos: itt elhangzott az, hogy a rendszerváltó párt volt a hibás abban, hogy nem tárták fel a múltat. Nagyon érdekes, hogy aki kimondta ezt, annak tudni kellett volna, hogy a Villányi úton ’89ben hogyan osztották ki a szerepeket az MSZMPben, hogy kinek melyik pártba kell beépülni bomlasztani. Sikeres volt a bomlasztás. Ebből a pártból állt össze a Centrum Párt. Ha a személyeket megfigyeljük, mindegyik valahol a kezdeti pártokban volt. És a má sodik menetben ki is derült, amikor azt mondta Kupa Mihály, hogy a második fordulóban szavazzanak az MSZPre. Uraim, azért itt nemcsak önök figyelik a helyzetet, hanem az áldozataik is. És mi összerakjuk a mozaikot, mert nagyonnagyon ismerjük a maguk ment alitását. Hogy ez a nap tisztázni foge bármit is? Én abban bízom, hogy a jelenlegi kormány meg fogja hozni azt a törvényt, ami az áldozatoknak fog elégtételt adni. De zárójelbe hozzáteszem, nem a meggyötört, megalázott, megzsarolt áldozatokra vagyok kíván csi, hanem azoknak a jelentésére, akik hazafias céllal, dalolva mentek oda a titkosszolgálathoz a szolgálatra. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ké tperces felszólalásra jelentkezett Lenhardt Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik) : Köszönöm. Rendkívül sajnálatos volt Simicskó István kényszeredett mentegetőzését hallani, ami egy kicsit ennek a vitán ak a szimbóluma is lehet, hogy ne kapkodják el a megoldást. Emlékeztetném rá itt a kedves kormánypárti képviselőket, hogy egyszer már kormányoztak, és volt már négy esztendejük, és most is már a második év jár le, hogy csináljanak valamit. Azzal, hogy itt most vitázunk egyet, és leszűrjük, hogy mennyire rossz, hogy nincs semmi megoldva a múlt feltáratlan bűneiből, persze még mindig nem fogunk előrelépni. De ehhez is az kellett, hogy a társadalmi nyomás, amit itt az ellenzéki pártok artikuláltak a parlamentb en, elérje az önök ingerküszöbét. Mária néninek is azt mondom, hogy itt a lehetőség. Ki kell vetni maguk közül azokat az elemeket, akik nem odatartoznak, aminek látszanak. És meglenne a lehetőség, hogy tényleg ezeket a beépült embereket most tárjuk föl, és mutassuk meg őket. Mi is pontosan arról beszélünk folyamatosan, hogy ezeket a neveket akarjuk hallani, és azt gondoljuk, hogy magyar társadalomnak joga van tudni, tekintet nélkül arra, hogy ki kinek most az embere. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobb ik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Simicskó István államtitkár úrnak. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tiszte lt Képviselő Úr! Sajnálom, lehet, hogy mivel mögöttem ül, nem hallotta tisztán, amit mondtam. Én nem a mentegetőzést választottam, hanem azt mondtam, hogy visszautasítjuk azt a vádat, hogy mi tehetnénk minden problémáról. Azt hiszem, ezt
