Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - ELNÖK (Jakab István): - WITTNER MÁRIA (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP):
3110 Ennek ellenére fontosnak tartjuk az erkölcsi és morális kérdések megoldását is. Ha van egy ilyen igény - márpedig miért ne lenne , akkor próbáljuk meg min él közelebb vinni az igazsághoz, minél tisztábbá tenni azt a rendszert, amely az elmúlt időszakot jellemezte, a rendszerváltás előtti időszakot jellemezte. Ezért mi lehet a megoldás? Több képviselőtársam beszélt már erről, a megoldás nem lehet más, mint az , hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságát fölállítjuk, akik kellő tudással felvértezve képesek lesznek arra, hogy ezt a bizonyos “átkos” rendszert, amely valóban egy nagyon komoly besúgóhálózatot működtetett, embereket döntött nyomorba, ezt a rendszert fölmut assa nekünk, föltárja azokat a tényeket, azokat az összefüggéseket, azokat az igazságokat, amelyek mindannyiunk számára hasznosak lehetnek, és gyermekeink számára is fel tudjuk mindezt mutatni. Szeretném hangsúlyozni azonban azt, hogy nyilván annak a rends zernek voltak haszonélvezői, voltak irányítói, elsősorban azoknak az embereknek a felelőssége, akik egy ilyen embertelen rendszert működtettek és létrehoztak. Tehát valóban az áldozatokat egyértelműsíteni kell, kik voltak ennek a rendszernek az áldozatai, kik voltak a haszonélvezői. Bízom benne, hogy az a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely el fogja végezni a munkáját, közelebb visz minket a teljes igazsághoz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszön öm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Wittner Mária képviselő asszony, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő asszony. WITTNER MÁRIA (Fidesz) : Köszönöm a szót. A gyökerek nagyon mélyre nyúlnak vi ssza. Nem tudom, hogy ezt a mai vitanapot milyen szándékkal és milyen megfontolásból javasolta az LMP, de úgy érzem, hogy ez a vonat nagyon kisiklott, letért a pályáról. Itt már nem arról beszélünk, amiről kellene, hanem már vádaskodunk. Azt hiszem, hogy az elfajzott vita kapcsán egyet éreztem: önök, uraim, megint belerúgtak az áldozataikba. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra jelentkezett Nemény András képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, sokan gondolkoztunk ma azon, amit Simicskó képviselő úr mondott, ahogy kezdte, hogy m i is az értelme és a hozadéka ma egy ilyen vitanapnak, így 23 évvel a rendszerváltás után, és most direkt egy kormánypárti megközelítést mondok. Nekem a vitában a kormánypárti képviselők közül talán legjobban TuriKovács Béla megközelítése tetszett, amikor azt mondta, hogy tiszta helyzetet kell teremteni. Azt gondolom, hogy valóban így van, csakhogy nem lehet öncélú ez a tisztahelyzetteremtés. Akkor van értelme, hogyha ennek van egy hozadéka, és ez a hozadék nem lehet más - szerintem , mint a bizalom, vag yis annak a helyreállítása, akár mondhatjuk úgy is, hogy a politikai elit tekintetében, de akár szélesebben kinyitva, az ország tekintetében. A cím az, hogy az elmúlt húsz év morális adósságai, és Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselőtársam ezen elmél kedett a vezérszónoklatában. Azt hiszem, hogy idehoznám azt a morális adósságot, ami talán az egyik legfájóbb sokaknak, ez pedig az egyházi személyek ügynöki tevékenysége. Azt hiszem, hogy ha van adósságunk, és kell megtisztulás, akkor ez a terület egészen biztos, hiszen ez egy komoly, valódi morális adósság. (13.10) Én is egyetértek azzal, hogy csak az áldozatközpontú megközelítésnek van helye, szenzitív adatokat nem lehet nyilvánosságra hozni, azonban szerencsés lenne, ha először mindenki a saját
