Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3108 törvénytől. Az igazsághoz és ezen keresztül a múlt ilyen vonatkozású lezárásához, értékeléséhez a teljes nyilvánosság és a mindenki által val ó kutathatóság vezet. Wittner képviselő asszony szólt arról, hogy más és más motiválta azokat, akiket beszerveztek. Ez így igaz. Éppen ezért nem lehet valószínűleg sommás ítéletet mondani, éppen ezért kell egyedileg, egyénileg értékelni azt, hogy kinek mi volt a szerepe akár a rendszer működtetői között, akár pedig azok között, akik jelentést tettek, akiket beszerveztek. Én úgy hiszem, ha ebben valóban objektivitásra vágyunk, akkor a mindenki számára való értékelhetőség lehetőségét kell megteremteni és a te ljes nyilvánosságot, ez így együtt fogja adni az én meglátásom szerint a helyes megoldást. Ez természetesen nem azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy az igazság kiderülése esetén a legsúlyosabb jogsértéseket ne lehessen büntetni. Utalok itt arra a t örvényjavaslatra, amellyel magam is egyetértek, amelyet Gulyás képviselőtársam terjesztett be, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén azokat el nem évülőnek minősíti, és lehetővé teszi azt, hogy a hatóságok ezekben az ügyekben eljárjanak. Fölmerült az a mai parlamenti vitában, hogy húsz éve kellett volna rendezni vagy 23 éve mindezt - ez lehet, sőt, én is így hiszem. De valóban, és ez is elhangzott, ezt azokon érdemes elsősorban számon kérni, akik akkor országgyűlési képviselők voltak, és egyébként, va lóban, ma nagyon sokan itt ülnek a pártok soraiban; nagyon sokan itt ülnek a mai kormánypártok soraiban is. Nagyon sokan büszkék arra, okkal, hogy a rendszerváltó elit részei, csak, képviselőtársaim, akkor azt illene eldönteni, hogy önök a rendszerváltó el it részeinek tekintik magukat vagy pedig olyan bűnös mulasztóknak, akik ezt a kérdést akkor nem rendezték, hiszen biztos, hogy nem az akkor az Országgyűlésbe került, összességében 33 szocialista képviselőn múlt az, hogy ezt a kérdést ’8990ben rendezze. ( Demeter Ervin: Ti akadályoztátok meg!) Nem rajtuk múlt, ez egészen biztos. Személyes véleményem, még egyszer mondom, hogy hiba volt az, hogy a rendszerváltozáskor nem sikerült a múltat teljes mértékben feltárni. Hiba volt, mert akkor sok olyan embernek oko zott volna ez megnyugvást, elégtételt, akik ma már nem élnek, hiba volt, mert igazi értelme, ha már lusztrációról beszélünk, akkor lett volna ennek. Ugyanis ma egyre kevesebben vannak, akiket ez érint, és elég visszás helyzetet teremtene egy ilyen rendelke zés kimondása. Gondoljanak arra, és szeretném itt is hangsúlyozni, hogy az eddigi jobb- és baloldali kormányokban egyaránt számos olyan kormánytag, miniszter, államtitkár, adott esetben miniszterelnök volt, akit ez érintene, ha ma kimondanánk. Akkor 23 évi g ezek az emberek közhatalmat gyakoroltak, és most, 23 év után ők vagy akár az ő utódaik, a hasonló karriert befutott emberek nem gyakorolhatják. Őszintén szólva, elég furcsa volna. Azért is hiba volt, mert ma, 23 évvel a rendszerváltozás után sajnos szólh at arról a közélet, hogy ezt a kérdést az Országgyűlés rendezni kívánja, ahelyett, hogy arról szólna a közélet, ami ma Magyarország valós problémája. Egyetértek Schiffer képviselő úrral, hogy a múlttal való szembenézés és értékelés motivációja nem lehet ak tuálpolitikai érdek, csupán valóban a múlt feltárása és az abból való következtetések levonása, sokféle következtetés levonása; zárójelben mondom, például annak, hogy a mai állammodell és a mai kommunikáció ne hasonlítson annyira az akkorira. (13.00) A múl t lezárása természetesen a jelen szempontjából is fontos. Szeretnék itt utalni mindarra, amit Tóbiás képviselő úr és amit Németh Zsolt államtitkár úr mondott. Sok minden történt már ebben az ügyben. Ezt ki kell mondani! Nem lehet azt mondani, amit sokan su gallni szeretnének, hogy ebben az ügyben eddig semmi nem történt. De történt. Valóban lehet arról vitát nyitni, hogy elég dolog történte, és elégséges mélységben történte meg a múlt feltárása. Ezen lehet javítani, képviselőtársaim. Tegyük meg, és aztán z árjuk le a kérdést. Én ezt javaslom, mert ha ez a kérdés újra nyitva marad, ha ezt a kérdést még aktuálpolitikai célokból továbbra is lehet arra használni, hogy más valós és fontos problémákról a figyelmet eltereljük, az nagyon nagy probléma. (Az elnöki sz éket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
