Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KUKORELLY ENDRE (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KUKORELLY ENDRE (LMP):
3104 De ha már van itt a torz választási rendszernek köszönhetően egy kétharmados parlamenti túlsúlyuk, eddig is megléphették volna, azonban ezt csak arra használták fel, hogy még a tárgysorozatbavételét is leszavazták a Jobbik lusztrációs javaslatának, amihez lehetett volna, ön is benyújthatott volna módosító javaslatot, hogyha azt túl radikálisnak véli, és esetle g félti, mondjuk, a saját kormánytagjait, akik ebben esetleg érintettek lehettek volna. Természetesen lehet, de egyet nem lehet: ezt így leszavazni. Abban sem mond igazat, hogy mindenki megismerheti a személyére vonatkozó iratokat. Ezt már többen mondták i tt, ez nem igaz. Egyrészt amit megismerhetünk, egy kis töredéke, az is csak anonimizálva kapható meg, tehát hogy kik figyeltek meg minket, kik voltak az igazi felelősök, azt nem tudhatjuk. Másrészt az iratok 8 százaléka még most is a titkosszolgálatoknál v an, ez közel 33 ezer minősített, titkosított irattári tételt jelent, amely a történészek számára sem kutatható. Tehát nemhogy csak mi nem tekinthetünk bele csak úgy, magyar állampolgárként nem sétálhatunk be, mint egy könyvtárba, hanem még a történészek se m vizsgálhatják. Ezeket egy kormánydöntéssel átadhatnák a levéltárnak, azonban ezt a döntést nem hozta meg egyik kormányzat sem. Önök is megtehetnék, még a mai nap folyamán is hozhatnának erre vonatkozó döntést. Ami pedig TuriKovács Bélát illeti, rossz pé ldát hozott fel: Csurka István nem magától állt elő az ügynökmúltjával, ne állítsuk őt ilyen erkölcsi példaképként, csak miután Antall József megzsarolta, akkor előremenekülve vallotta be, de utána is eltitkolta (Lázár János: Ez nem így volt!) , egészen a h alála előttig nem sokkal, amíg ki nem szivárgott a 6os kartonja. (Lázár János: …ha felkészülne a képviselő…) Úgyhogy valójában bizony jelentéseket is tett, és ezt is elhallgatta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) 1993ban, r áadásul nem akkor volt a rendszerváltás, ’90ben kellett volna előálljon. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló kétperces időkeretben Kukorelly Endre, az LMP képviselője. KUKORELLY ENDRE (LMP) : Demet er Ervin azt mondta, hogy… - megoldások kellenek. Ezt nem pontosította… (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Nem hallani semmit! - Soltész Miklós: A bankkártyát ki kell cserélni! - Babák Mihály: Beszélj bele, le van kapcsolva! - Hordozható mikrof onba:) Szóval, azt gondolom… ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kezdjük elölről, képviselő úr, tehát mostantól. És kérem, ha legközelebb felszólal, akkor lehetőség szerint rögtön az önnek adott fegyvert használja. KUKORELLY ENDRE (LMP) : Azt gondolom, az áldozatok szem pontja az, hogy megtudják az igazságot. Magam 1997. október 1jén mentem el a Történeti Hivatalba, hogy betekintési kérelmet nyújtsak be, ez 15 évvel ezelőtt történt. Akkor ki kellett töltenem egy A4es lapot, amire ráírtam egyébként édesapám adatait is, a ki magyar királyi főhadnagy volt, és végigharcolta a háborút az orosz fronton. Gondoltam, hogy róla is nyilván vannak jelentések. Körülbelül egy fél év telt el, nem történt semmi, aztán kaptam egy értesítést, miszerint találtak rám vonatkozó iratokat, és h ogy menjek be. Bementem, és azt mondták, hogy ezt nem adhatják oda nekem, merthogy szigorúan titkosak. Végül azt mondtam, hogy addig nem megyek el onnan, amíg legalább el nem olvashatom. Azokban a szövegekben semmi egetverő nem volt, semmi szigorúan titkos nem volt, viszont a nevek ki voltak fekete tussal húzva. Végül később, körülbelül 56 évvel később megkaptam ezeket az iratokat, és egyszer megmutattam az egyik barátomnak. Nagyon kíváncsi voltam rá, hogy szerinte az az irodalmár, aki rólam nagyon sokat í rt, ugyan ki lehetett. És én sose felejtem el a barátomat, aki
