Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3092 Az a törvényjavaslat, amit a Lehet Más a Politika - szeretném hangsúlyozni - másfél évvel a jelenlegi kétharmados kormány hivatalba lé pését követően a parlament asztalára a múlt év december 1jén letett, két funkcióval szolgált, két funkcióját látjuk annak, hogy az állambiztonsági múltat tisztázzuk. Egyrészt szükség van egy morális rendre. Ahol nincs morális rend, ott mindent szét lehet hordani egy országban. Igen, látjuk azt, hogy a morális rend feltételezi, hogy kimondjuk: a diktatúra titkai nem lehetnek a demokrácia titkai. Igen, szembe kell néznünk azzal, hogy a rendszerváltás magában hordozta az eredeti esélyegyenlőtlenséget. Sokan, akik megszenvedték a kommunista diktatúrát, vagy éppen ’56 után halálos ítéletre vártak a siralomházban és úgy szabadultak, örök életre nyomorba lettek taszítva, miközben mások, akik valóban működtették a rendszert, tovább élvezhettek privilégiumokat 1990 után is. Ezzel is szembe kell néznünk. Ugyanakkor nem gondoljuk úgy, hogy ez a kezdeményezés, a törvényjavaslat vagy éppen ennek a vitanapnak a kezdeményezése pusztán a múlt feltárásáról szólna. Mi szeretnénk feltárni a jelent. Az, hogy úgy került sor Magy arországon a rendszerváltásra, hogy nem volt Magyarországon egy Joachim Gauck, aki kitárta volna a múlt, a kommunista rendszer titkait, lehetőséget teremtett összeesküvéselméletekre. Lehetőséget teremtett arra, hogy sokan gondolják azt ebben az országban, hogy az elmúlt húszhuszonöt év magyar politikatörténetének van egy el nem beszélt titkos története is, hiszen sok apró jelből tapasztalhattuk azt, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok - úgy, ahogy tőlünk keletre is - átszőtték a rendszerváltás utáni p olitikai, gazdasági és médiaelitet. Ezért gondolhatják sokan ebben az országban azt, hogy Magyarországon semmi sem az, aminek látszik a politikában. Azért gondolhatják sokan, mert miközben milliók számára csalódást okozott a rendszerváltást követő két évti zed, a piacgazdaság, tapasztalhatták azt is, hogy a helyzeti előnyöket, a hálózati tőkét túlságosan is sokan válthatták át anyagi, politikai tőkévé. És szembe kell néznünk az elmúlt 22 év mulasztásaival. Az elmúlt 22 év mulasztásaiért azok a pártok felelős ek, amelyek az elmúlt 2022 évet itt töltötték a Magyar Országgyűlésben. Szembe kell néznünk azzal, hogy milyen legendák akadályozták a múlt feltárását. Ilyen az is, amit az előbb képviselőtársam említett, a hamisítványok legendája. Soha egyetlenegy olyan történet nem volt, amikor bebizonyosodott volna, hogy valóban hamisított dokumentummal vádoltak volna meg valakit, és tudjuk azt is, hogy a mágnesszalagok nem hazudnak. Amikor február 20án a tárgysorozatbavételt elutasította a kormánypárti képviselők töb bsége, önök valójában arra mondtak nemet, hogy erről a kérdésről egyáltalán tárgyaljunk. Azért fontos rendbe tenni az állambiztonsági múltat, mert e nélkül tág teret adunk annak, hogy aktuálpolitikai szándékokból vezérelve lehessen politikai szereplőket, k özéleti szereplőket zsarolni, a közvéleményt szabadon manipulálni. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága mint törekvés - ezt elmondtuk az átmeneti törvény vitájában - helyes, viszont nem helyettesíti az aktanyilvánosságot. A két dolog egymástól független. Sőt tov ábbmegyek, akkor lehet valóban feltárni és rendbe tenni a nemzeti emlékezetet, ha tisztán látunk a diktatúra titkait illetően. Nem lehet a Nemzeti Emlékezet Bizottságával megúszni önöknek az aktanyilvánosságot, az állambiztonsági múlt feltárását! Három kér dést kell körbejárni akkor, amikor az aktanyilvánosságról beszélünk. Az egyik szempont - amire sokan hivatkoztak az elmúlt 2022 évben - erkölcsi kérdés. Szeretném újfent jelezni, nem mi, ennek a parlamentnek az új pártjai voltunk azok, akik az elmúlt húsz évben olyan törvényeket alkottak, amelyek kifejezetten a III/IIIas ügynökökre céloztak. A Lehet Más a Politika és azok, akik a tárgysorozatbavételt támogatták, egy olyan törvényjavaslatot támogattak, amely kifejezetten az operatív kapcsolatoknak, tehát az illetékes elvtársaknak és az állambiztonsági tiszteknek a felelősségét boncolgatja. Ez az első ilyen törvényjavaslat, és nem az, amit a rendszerváltás utáni parlament pártjai idehoztak a Házba, és amely kifejezetten csak a III/IIIas ügynökökre célzott. Igen, mi szeretnénk a hálózatokat feltárni, szeretnénk világosan látni, hogy például a túlélő állambiztonsági hálózatok hogyan fogtak pozíciókat a biztonságiparban, milyen állami megrendeléseket kaptak 1990 után. (11.50)
