Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 11 (179. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
2911 egyetemi oktatóhelyre, illetve a Tudományos Akadémia rendes és tiszteletbeli tagjaként egy kiváló emberről tudtunk megemlékezni itt elhunytának 100 éves évfordulóján. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a korm ánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Nyikos László képviselő úr: “A közpénzkezelés hazai elszámoltatási kultúrájának alacsony színvonaláról IV.” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kiegyezés után, amikor az OsztrákMagyar Monarchián belül a Magyar Országgyűlés adómegajánlási joga kibővült a zárszámadási joggal, és ezáltal az állam költs égvetési joga teljes mértékben gyakorolhatóvá vált, szükségessé vált egy olyan speciális intézmény felállítása, amely ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtását. Át kellett tekinteni többek között az államháztartást, az államadósság nagyságát, amihez o lyan szakemberállományra volt szükség, amely rövid idő alatt el tudta végezni a kiadások, az elszámolások ellenőrzését, és össze tudta foglalni a pénzügyi helyzet legfőbb jellemzőit. Első napirend utáni hozzászólásomban említettem, hogy az Országgyűlésnek a kormányok többfajta felelősséggel tartoznak. A számviteli és a jogi felelősség megállapítása volt az első számvevőszékünk fő feladata, és ezt a fő feladatot négy területen gyakorolta. (19.10) Először is az állam bevételeit és kiadásait ellenőrizte, az ál lam vagyonát, annak a gazdálkodását ellenőrizte, az államadósság kezelését és nem utolsósorban az állam számvitelének az ellenőrzését végezte. Az első számvevőszékünk elnökét az Országgyűlés által jelölt három személy közül őfelsége által a miniszterelnök ellenjegyzése mellett nevezték ki élethossziglan. A főszámtanácsost és a számtanácsosokat ugyancsak a király nevezte ki a számvevőszék elnökének a javaslatára és a miniszterelnök előterjesztésére. A számvevőszéki elnök kinevezési joga csak a segéd- és a ke zelő személyzetre terjedt ki. A számvevőszéknél vezették az állami főkönyvet a kettős könyvvitel szabályai szerint. A minisztériumok a számviteli kimutatásaikat “egybeállítás és ellenőrzés végett” havonta megküldték az állami számvevőszéknek, amely az álla m zárszámadását is összeállította, eltérően a múlt századi gyakorlattól, amikor a legtöbb országban a számvevőszékek már zárszámadást nem készítenek, hanem a kormányok készítik, a számvevőszék ellenőrzi. Egy kivétel van, az osztrák számvevőszék: a történel mi tradíciók folytán még mindig maga a számvevőszék készíti Ausztria zárszámadását. A Pallas Nagy Lexikon első számvevőszékünket olyan intézményként határozta meg, “mely az összes állami háztartást, az állami jövedelmeket és kiadásokat, az államvagyon növe kedését és csökkenését, az állam adósságait ellenőrzi”. A szervezet “hivatása az állami össz számvitel ellenőrzése”. Ennek jegyében “tartozik ellenőrizni a) vajon minden számadás a hatályban álló számviteli rendszer alapján vitetike; b) minden utalványozá s a költségvetési törvény értelmében történike; c) az utalványozások megfelelneke a költségvetés fejezeteinek, címeinek, rovatainak”. Ezeken kívül “ellenőrzése alá tartoznak az állami vagyon, az alapok és államsegélyben részesülő intézetek számadásai is; kiterjed továbbá az ellenőrzés a nyugdíjazási szabályok megtartására, az állandósított és függő magyar államadósságok ellenőrzésére. Feladata az államvagyon leltárának és mérlegének elkészítése, és a költségvetési törvény beosztásának megfelelően az éves zárszámadás egybeállítása.” Első számvevőszékünk működésének kezdetén csupán 31 tagból állt. Az elnökön és az alelnökön kívül 33 számvevőszéki tanácsos, osztálytanácsos és titkár, valamint 20 számvizsgáló működött.
