Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - Dr. Tóth József (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Miként maradhatnak az önkormányzatoknál a járóbeteg-szakellátó intézmények?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TAMÁS BARNABÁS (Fidesz):
2692 akkor olyan nagy mértékben növelték, mint azóta sohasem. Nekünk nem ez a célunk. Mi nem ebbe az irányba indultunk. Az egészségügyi struktúra átalakítása tehát többlépcsős folyamat; jelenleg a fekvőbetegellátás átalakítá sa zajlik. Nem íróasztal mellett, helyi lobbik alapján adunk ellátási területet az intézményeknek; nem, hanem a lakosság egyedi mozgásai és igényei alapján. A betegbiztonság, az egyenlő esély, valamint a mindenki számára a betegségének legjobban megfelelő ellátás elve alapján létrejövő új struktúra valóban ott gyógyít, ahol az a legnagyobb biztonsággal valósítható meg. Elgondolkodtató tény, hogy az aktív osztályok kihasználtsága 2011ben átlagosan nem érte el a 70 százalékot. A struktúraátalakítással kapcso latos szakmai egyeztetések tehát folyamatban vannak, de azt is látni kell, hogy nem varázsütésre változik meg a rendszer, mindenkinek időt kell hagyni, hogy felkészüljön a változásokra és alkalmazkodjon azokhoz. A fekvőbetegellátás átalakítása után követk ezik a járóbetegellátás átalakítása. A járóbetegintézmények 2013ban, gondos előkészítő munkát követően kerülhetnek állami kezelésbe. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Dr. Tóth József (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Miként maradhatnak az önkormányzatoknál a járóbetegszakellátó intézmények?” címmel ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tamás Barnabás képviselő úr, a Fidesz képviselője, kérdést kí ván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: “Élhetőbb kistérség?” címmel. Megadom a szót Tamás Barnabás képviselő úrnak. Parancsoljon! TAMÁS BARNABÁS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A választókerületemet i s érintő, az északmagyarországi régióra, ezen belül is elsősorban BorsodAbaújZemplén megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Ezt jelzi, hogy a régióban az 500 főnél kevesebb lakosú települések, aprófalvak aránya 29 százalék a települések közö tt. Ugyanez az arány BorsodAbaújZemplén megyében 37 százalék, és az aprófalvakban élők aránya a legmagasabb az összes megye közül. A 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint az elmúlt 10 évben ebből a régióból vándoroltak el országszerte a legtöbbe n: számszerűen 27 ezren, ezen beül BorsodAbaújZemplén megyéből 26 ezren, ami a lakosság számarányához viszonyítva is a legkirívóbb. A településtípusonkénti bontásban sem áll fényesen a megye, mivel a kistelepülésekről mintegy 8 ezer lakos hagyta el szülő otthonát, a községekből elvándorlók arányait tekintve pedig országosan a második helyen szerepel. Az elkövetkezendő évtizedben az aprófalvak elnéptelenedésére, illetve a funkcióváltásra csakúgy fel kell készülni, mint a súlyosan hátrányos helyzetben lévő n épesség gyors, természetes szaporodása következtében a szociális problémák növekedésére. A régió perifériájára szorult aprófalvas térségek kistelepülésein a lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. A tömegközle kedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító oktatási és szociális intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelőek, és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt - ahogy az elszomorító sta tisztikai adatok is mutatták - elvándorlásra kényszeríti. A települések vonzerejét rontja a hiányos települési, környezetvédelmi célú infrastruktúra és a települési környezet, a közösségi célú épületek leromlott állapota. (Az elnök a csengő megkocogtatásáv al jelzi az időkeret leteltét.) Az esélyegyenlőség komoly csorbát szenved, amelyen változtatni szükséges.
