Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - Dr. Schiffer András (LMP) - a legfőbb ügyészhez - “Mi kell a tudomásra jutáshoz, avagy meddig leszünk még következmények nélküli ország?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BELOVICS ERVIN, a legfőbb ügyész helyettese: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János):
2676 Terveze ezek után a további intézkedések megalapozása érdekében v izsgálatot az ügyészség az elmúlt húsz év oligarcháinak gazdasági összefonódásairól, a szegfűs és narancsos oligarchák szerepéről az autópályaépítéseknél és a Margit híd felújításánál, továbbá a 2006os kampányköltések ügyében? Várom válaszát. (Taps az LM P és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Belovics Ervin legfőbbügyészhelyettes úrnak. Parancsoljon! (15.20) DR. BELOVICS ERVIN , a legfőbb ügyész helyettese : Köszönöm szépen, elnök úr. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A büntetőeljárásról szóló törvény egzakt módon meghatározza, hogy milyen feltételek fennállása esetén lehet büntetőeljárást indítani, erről szól a büntetőeljárási törvény 170. §a. E törvényhel y szerint akkor lehet büntetőeljárást indítani, hogyha az ügyész vagy a nyomozó hatóságnak a tagja hivatali hatáskörében eljárva szerez tudomást olyan tényekről, adatokról, amelyek bűncselekmény elkövetésére utalnak, ha és amennyiben a nyomozó hatóság tagj a e minőségében tud meg ilyen információkat, illetőleg hogyha feljelentés megtételére kerül sor. Az utóbbi mondat, azt gondolom, teljesen egyértelmű, tehát ha bárki bármilyen bűncselekményre utaló tények alapján az adatokat is közölve feljelentést tesz, ab ban az esetben az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak döntési kötelezettsége keletkezik. A hivatalból való tudomásszerzés pedig azt jelenti, hogy az ügyésznek a hivatali jogai gyakorlása során vagy a hivatali kötelességének a teljesítése körében tudomás ára jutott konkrét tények alapján, ha azok bűncselekmény elkövetésére utalnak, kell intézkednie. Egyébként pedig a törvény rendelkezéseiből egyértelműen az derül ki, hogy az ügyész nem tehet intézkedéseket, nem rendelhet el nyomozást újsághírek alapján, új ságokban, különböző sajtófórumokban megjelent tudósításokra alapítva. Ha ezt tenné, akkor ezt contra legem tenné, azt is mondhatnám, hogy valójában törvényt sértene. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : K öszönöm szépen, legfőbbügyészhelyettes úr. Egyperces viszonválaszra a képviselő úré a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Főügyészhelyettes Úr! Legnagyobb sajnálatomra kénytelen vagyok azt mondani, hogy ezt hívják a mellébeszélés magasiskolájának. Én világosan megmondtam, lassan mondom, hogy mindenki megértse: nem büntetőeljárás indításáról van szó. Az ügyészi törvény rendelkezik úgy, hogy ha bármilyen súlyos törvénysértésről bárhonnan tudomást szerez az ügyészség, köteles lefolyta tni az eljárást. Egyébként, hogyha máshol nem, most tudomást szerzett, hivatali hatáskörében eljárva tartózkodik itt, a teremben, én pedig felolvastam azt, ami alapján akár még büntetőeljárást is lehetne indítani. De nem erről van szó. Az ügyészi törvény a lapján, hogyha súlyos törvénysértés gyanúja merül fel, akkor önöknek nem az a dolguk, hogy fedezzék az elmúlt húsz év piszkos alkuit, az a dolguk, hogy tudakozódjanak, az a dolguk, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket, és ennek csak az egyik folyomány a az, hogy ha kell, akkor büntetőeljárást is kell indítani. (Dr. GaudiNagy Tamás: Vádemelést Gyurcsány ellen!) Más jogkövetkezmények is léteznek, ugyanakkor húsz éve azt a játékot látjuk, hogy a felhők felett minden kéz összeér, és az ügyészség nem tesz s emmit a politikai korrupció ellen. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) :
