Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - Dr. Mengyi Roland (Fidesz) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Dél-borsodi állami földek hasznosításáról” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MENGYI ROLAND (Fidesz):
2658 Kimondo m a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 205 igen szavazattal, 91 nem ellenében, 1 tartózkodással elfogadta. Dr. Mengyi Roland (Fidesz) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Délborsodi állami földek hasznos ításáról” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Mengyi Roland, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: “Délborsodi állami földek hasznosításáról” címmel. Mengyi Roland képviselő urat illeti a szó. D R. MENGYI ROLAND (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi hetekben, sőt ma is számos alkalommal foglalkozott már az Országgyűlés a termőföld védelmével, a kormány földbirtokpolitikájával. Az ellenzék folyamatosan azt hangoztatja, és a zt a látszatot próbálja kelteni, miszerint a kormány az állami földeket elherdálja, felelőtlenül elosztogatja. Az ezeket a kritikákat hallgatók megfeledkeznek arról, hogy az állam milyen erőfeszítéseket tesz az évtizedekkel korábban a jogi szabályozást sem mibe véve kötött bérleti szerződések felszámolása érdekében. Borsod megyei képviselőként szeretném önök elé tárni és valamennyi tisztelt képviselőtársam figyelmébe ajánlani azt az ügyet, amely iskolapéldája a joggal való visszaélé snek, valamint a föld és a természet kizsákmányolásának. Az ügy egészen 1995ig nyúlik vissza, amikor is egy olasz érdekeltségű cég úgy döntött, hogy DélBorsodban fog gazdálkodni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal sikerült is haszonbérleti szerződést kö tnie 45 ezer hektár termőföld használatára, amely földterületeket korábban a DélBorsodi Állami Gazdaság hasznosított. Valami különös véletlen folytán az olasz cég tulajdonosának magyar felesége és annak testvére a nemzeti park igazgatóságával hasonló meg állapodásokat kötött, olyan területekre is, amelyekre az előbb említett haszonbérleti szerződés is vonatkozott. Vélhetően erre azért volt szükség, mert a termőföldről szóló törvény legfeljebb 2500 hektárban maximalizálta a haszonbérelhető földrészletek nag yságát, így a szabályoknak való látszólagos megfelelés érdekében szükség volt ezen személyek ügyletbe való bevonására. Megjegyzem, hogy a haszonbérleti szerződés a társaság számára rendkívül kedvező volt, hiszen a bérelt termőföldekért hektáronként 0100 f orint/év bérleti díjat kellett fizetnie, valamint a szerződés jogellenesen 20 évre szólt, miközben az akkori jogszabályok szerint legfeljebb 10 évre lett volna megköthető. Az ügyhöz az is hozzátartozik, hogy ezek a földek természetvédelmi területen fekszen ek, és erre tekintettel a haszonbérlő vállalta a természetvédelemmel összefüggő feltételek teljesítését. A társaság éveken keresztül részesült a természetvédelmi szempontból érzékeny területek megóvása érdekében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Al ap agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramjából. Ez a támogatási összeg elérte a 100 millió forintos nagyságrendet. Közel 10 év telt el, mire a hatóságok megállapították, hogy a cég semmit sem teljesített a vállalt kötelezettségeiből. Végre az állam is feli smerte azt, hogy ez a helyzet számára kedvezőtlen, és bíróság elé vitte az ügyet. Azután eljött 2011. június 2a, és a bíróság végre meghozta az ítéletét, amelyre már a környékbeli gazdák is nagyon vártak. A bíróság kimondta, hogy a haszonbérleti szerződés érvénytelen. Ez az ítélet lehetőséget biztosít több ezer hektár állami föld pályázat útján történő hasznosítására. Kérdezem tehát az államtitkár urat: mi lett a délborsodi állami területek sorsa? Milyen feltételek mellett döntöttek a termőföldek hasznosí tásáról? Valóban sikerülte (Az elnök csengetéssel jelzi a
