Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2649 rabszolgaságának megtörését írja zászlajára.” Természetes, hogy amikor ezeket a szavakat megfogalmazta Mindszenty, akkor a Rákosirendszer megtorolta. Úgy gondol om, hogy mint közéleti szereplő, akinek jelleme példaértékű, minden mai közéleti szereplő számára is példa lehet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelettel kérem a vendégpáholyban helyet foglalókat, hogy ne zavarják az ülést. Köszönöm. Az elhangzottakra Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióv ezető Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, tudjáke önök, hogy 1949. február 14én, az aznap megjelent Time magazin címlapján ki szerepelt. Könnyen kitalálhatják: Mindszenty József. Kevés magyarnak sikerül a Time magazin címlapjára kerülni, talán a pesti srácok vo ltak, akik ’57ben “Az év embere” szavazáson nyertek, az ’56os pesti srácok, és ők kerülhettek ki mint egy allegorikus figurával ennek a magazinnak a címlapjára. De hogy 1949ben pont Mindszenty Józsefnek sikerült, és a grafika is úgy ábrázolja őt, amint a börtönében van, és hátulról a börtönrácsokon szűrődik át valami fény, úgy gondolom, ez is azt jelzi, hogy akár a pesti srácoknál, Mindszenty esetében is egy olyan embert láthatunk, aki Magyarország becsületét megadta nemzetközi színtéren. Egy olyan ember t, akinek a kiállása, az igazsághoz való kérlelhetetlen ragaszkodása megadta azt a becsületet Magyarországnak és a magyar embereknek, amiből mi mind a napig élünk. Hiszen ha NyugatEurópába, ÉszakAmerikába látogatunk, akkor pontosan az ’56os szabadsághar cosok kiállása, pontosan a Mindszentyhez hasonló, mind a barna, mind a vörös diktatúra ellen kiálló emberek büszkesége és bátorsága az, amelyik megadja Magyarországnak ma is a tiszteletet. (13.40) Szerencsére idén nagyon sok rendezvény volt már eddig és le sz ezután is a Mindszentyemlékév keretében, hiszen 120 éves születési évfordulóját ünnepeljük Mindszenty Józsefnek. Volt már Budapesten, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Veszprémben, Baján, Balassagyarmaton, Münchenben, és még ki tudja, hány helyen különböz ő Mindszentyrendezvény, ahol visszaemlékeztek kikkik a maguk szemszögéből Mindszenty Józsefre. De ugyanilyen fontos lépés volt jogilag, én úgy gondolom - és a rendszerváltás befejezéséről sokat beszélünk itt, a parlamentben az elmúlt egykét évben , fon tos volt az a március végi döntése a Legfőbb Ügyészségnek, hogy Mindszenty Józsefet teljeskörűen, mind jogilag, mind erkölcsileg, mind politikai tekintetben rehabilitálta; és azt a koncepciós eljárást, amelyet 1948. december 26án indítottak ellene letartó ztatásával, és végül ’49 júliusában ért véget egy másodfokú életfogytiglani fegyházbüntetéssel, ezt véglegesen eltörölte. Ez ugyanúgy nem része a magyar történelemnek, mint ahogy az alaptörvényünk elmondja, hogy a megszállás idejétől (Zaj. - Az elnök cseng et.) az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásáig ezek az időszakok nem a törvényes magyar jogfejlődés részét jelentik. Frakcióvezető úr itt már elmondta, hogy élete során mindig a kiszolgáltatottakért állt ki Mindszenty József, és úgy gondolom, hogy életében is, élete után is és mind a mai napig is itt, Magyarországon is és külföldön is szimbólum. Szimbóluma annak, hogy hogyan kell kérlelhetetlenül kiállni az igazságért, hogyan nem szabad egy jottányit sem engedni abból, ami az emberi méltóságbó l fakad. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
