Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 3 (177. szám) - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István):
2610 E talán egy kicsit hosszas bevezető gondolatokat követően szeretnék egy kicsit közelebb kerülni, szeretnék visszam enni oda, ahol 2009 vége, 2010 eleje időpontját közelítjük. Most nem mondok el mindent, de kéthárom pontot kiemelnék. Akkor önök 1 millió új munkahelyről és radikális adócsökkentésről beszéltek. Tudjuk és ismerjük ezek bekövetkeztét: az 1 millió új munkah ely azt jelenti ma, hogy 100 ezerrel kevesebb a munkahelyek száma, mint mondjuk a pénzügyigazdasági világválság bekövetkeztekor volt, a radikális adócsökkentés azt jelenti, hogy az emberek 8590 százaléka, akik a munka világában tudják élni az életüket, n agyjából 3,8 millióan, azoknak a 8590 százaléka ennek a történetnek a vesztese. S akkor ezt a folyamatot, ezt a negatív spirált megfejelik azzal, ami most jelesül a közösségi közlekedés tekintetében fogalmazható meg, fogalmazódik meg. Megfejelik azzal, ho gy négyszáz feletti járatszámot akarnak megszüntetni, ráadásul, mint ahogy mondtuk itt többen, pont olyan felületeken, ahol egyébként is nagyok a hátrányok, ahol egyébként is a halmozottan hátrányos helyzetből fakadóan mértékadó különbségek vannak az orszá g más felületeivel, más térségeivel szemben. S kimondva vagy kimondatlanul megítélésem szerint mindezt úgy teszik, hogy közben megalapozzák azt, hogy hogy fognak majd vonatszakaszokat bezárni a későbbiekben. Önök, akik nemcsak véleményt mondtak, hanem nyug odtan mondhatom, kiabáltak, ordítottak, amikor szárnyvonalak bezárásáról volt szó. És közben mindez a történet szervesen illeszkedik ahhoz, amit az egészségügyi szolgáltatás biztosítása kapcsán csinálnak. Most nem fogok elmenni a tekintetben, hogy 100 mill iárd forintot kivesznek az egészségügyi kasszából, s megint azokat sújtják, akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy itt ne kivételre kerüljön sor, hanem esetleg az ő pozitív diszkriminációjukra. De nemcsak az egészségügy tekintetében, hanem a munka helyek elérése, utolérése vonatkozásában, a díjkiszabások tekintetében vagy éppen a szociálisan rászorult helyzetű embereket érintő menetdíjkedvezmények fenntartása vonatkozásában és sok minden egyéb más tekintetben. Azt gondolom tehát, ha összegezni kell ezt a gondolatsort és ezt a történetet, akkor célszerű, ésszerű és talán politikai értelemben véve is önöknek nem a kárára alakulna ki az, ha végiggondolnák mindazt, amiről most itt ebben az egy órában beszéltünk, és ehhez illesztetten gondolnák végig akár a fejlesztési források felhasználását, akár a szükségszerűen átgondolandó kérdéseket is. Azt gondolom tehát összességében, hogy járatok megszüntetését, bezárását nem hatástanulmányok nélkül, nyugodtan mondhatom, megfontolások nélkül kell megtenni, hiszen ilyen hatástanulmányt az Országgyűlés falai között nem láttunk. (Dr. Fónagy János: Pedig a múltkor idehoztam, csak képviselő úr nem volt itt. Itt volt egy kupac.) Igen, köszönöm szépen, államtitkár úr. (16.20) Tehát azt szeretné m mondani, az nekem kevés, hogy az államtitkár úr arról beszél, hogy naponta 3300 járatot elindítunk az országban, nekem inkább arra adjon választ, hogy 412t miért akarnak beszüntetni, miért akarnak megszüntetni. Ráadásul olyanokat is, a példák sokaságát mondom önnek, csak azért, hogy a lelkiismerete ne legyen olyan nyugodt, adott esetben az ország északészakkeleti csücskéből, mondjuk, a Sátoraljaújhelytől Budapestig történő ICvonal bezárásával, megszüntetésével vagy egyéb gyorsvonatok bezárásával, egyéb járatok megszüntetésével ÓzdMiskolc viszonylatában, vagy a megígért szárnyvonal ki nem nyitásával - Szilvásvárad, ugye, emlékszik, államtitkár úr? - SzilvásváradPutnok tekintetében. Ha kell, akkor még egyéb példákat is mondok önöknek, amelyeket az önök szájából, a minisztereik szájából, a miniszterelnök szájából hallottunk. No, szóval jó lenne helytállni egyrészt azért, amit mondanak, meg mondtak a korábbi időszakban, ha pedig nem képesek helytállni, akkor legalább azon elgondolkodni, hogy ne olyan irány ban történjen változtatás (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) , ami az emberek és főleg a hátrányos helyzetű térségekben lévő emberek érdeke ellenében hat. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Jakab István) :
