Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 3 (177. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2584 pályázati eljárást. Ez azért érthetetlen számunkra, mert dogmatikailag sem tartjuk elfogadhatónak, hogy annak ellenére, hogy megfelelő pályázók benyújtották az anyagukat, a pályázatukat, elérték a megfelelő pontszámot, rangsorolásra kerültek, tehát alkalmasak effektíve a feladat betöltésére, a vita csak abban áll, hogy a javasolt alkalmas jelöltek közül pontosan melyik nyeri el a kinevezést, illetve a pozíciót, ezek után, annak ellenére, hogy több alkalmas j elölt is benn maradt a versenyben, eredménytelenné lehet nyilvánítani az egész pályázatot. Ez tökéletesen érthetetlen, és ahogy mondtam, semmivel nem magyarázható, hiszen még mindig megvan az új javaslattételi joga az elnöknek, tehát még a maradék pályázób ól új jelöltet javasolhat a tisztelt Országos Bírói Tanácsnak a figyelmébe, ahol szintén újraindul ez a kör, és nekik újra jóvá kell ezt hagyni, tehát maga a döntési struktúra eléggé kiterjedt. De mivel, látom, lejárt az időm, ezért a következő hozzászólás ban folytatnám. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Mivel más képviselő nem jelentkezett, így most ismételten megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Azért ta rtom fontosnak befejezni ezt a gondolatkört, mert megpróbálom a tévénézőket és a jelen lévő kormányzati tényezőket vagy döntéshozókat rábírni arra, hogy miért támogassák ezt a javaslatot, lévén, hogy ez a javaslat, ha benne marad, lehetőséget nyújt arra, h ogy tulajdonképpen azzal a jogkörrel, ami az Országos Bírói Tanácsnál megvan és egy jóváhagyásra vonatkozik, kvázi vétójoggal bír, tökéletesen kijátszásra kerüljön. Hiszen ha nemcsak arra van meg a Bírósági Hivatal elnökének a jogosultsága, hogy egy feláll ított rangsorból ő javasoljon, majd, ha ez visszadobásra kerül, akkor újabb egyéneket javasoljon, hanem arra is, hogy ha nem marad olyan egyén, akit ő bármilyen saját megfontolásból alkalmasnak tart, azonkívül, hogy egy szakmai zsűri már alkalmasnak talált a a pályázót, akkor nem kell neki - idézőjelben - a “maradékból” választani, hanem egy teljesen új pályázatot írhat ki azáltal, hogy eredménytelenné nyilvánítja. Ez tehát tulajdonképpen addig megismételhető, elhúzva az időt, ameddig olyan személyi állomány nem jön létre, vagy olyan pályázói állomány nem jön létre, amelyből az Országos Bírósági Hivatal elnöke, azt kell mondanom, hogy számunkra nehezen vagy sok esetben nyilván nehezen átlátható módon tudja kiválasztani a saját jelöltjét. Azért mondom, hogy ne hezen átlátható módon, mert ha a részletes indokolást nem írjuk elő, illetve ha több alkalmas jelöltből egy körön belül nem tudja kiválasztani, akkor nyilván csak olyan érvek jöhetnek számításba, amelyek nem az alkalmasság körében keresendőek, hanem valaho l másutt. Nyilván nem feltételezek semmi rosszat a mindenkori elnökről, de jó lenne ezt a kaput bezárni, és jó lenne, ha a törvényhozás egyértelművé tenné, hogy bizony, ha van megfelelő pályázó, akkor semmiképpen ne lehessen a pályázatot eredménytelenné ny ilvánítani. Egyébként Schiffer képviselőtársam a 34. javaslatban hasonlókat fogalmaz meg, igaz, hogy ők még szigorúbbak, vagy Schiffer képviselőtársam még szigorúbb lenne, hiszen ő még azt is kivenné a jelenlegi javaslatból, hogy az OBH elnöke új javaslato t tehessen, tehát ebben az esetben, ha nem hagyják jóvá a jelöltjét, akkor kötelező jelleggel az első helyen pályázó bírójelöltet vagy bírót kellene kinevezni. Tehát, összefoglalva, ezeknek a módosítóknak a támogatásával véleményem szerint a bírói függetle nség csak javulna, és átláthatóbb lenne a rendszer, nem okoznánk végeláthatatlan pályázati folyamatokat vagy olyan döntési jogkört, amely tulajdonképpen bármeddig elhúzható, és így a valódi lényegét kihúzza a törvénynek. Ez pedig az lenne, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke fölött legyen egy olyan testület, nevezetesen az Országos Bírói Tanács, amely a hozzájárulás jogával, ha mással nem, a hozzájárulás, a rábólintás jogával vagy vétójoggal - fogalmazhatunk akárhogy - az Országos Bírósági Hivatal elnö két kontrollálni tudja, egyébként hozzátéve, hogy ez a jelenlegi jogszabályok ismeretében jogalkotásilag sem megfelelő. Szerintem a minisztériumnak oda kellene
