Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2263 A bírósági ügyek áthelyezése, a bírák kinevezésének kérdése. A Velencei Bizottság problémásnak tartotta az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon jogosí tványát, hogy az ügyek áthelyezése tekintetében intézkedhet, azt mondja a Velencei Bizottság, hogy mintegy belenyúl az eljárásokba, és szerinte sérül a törvényes bíróhoz való jog biztosítása. Itt kívánom megjegyezni, hogy egy nemzetközi példát hozzak, hogy a Velencei Bizottság a holland eljárást nem kifogásolja. Hollandiában ugyanis az ügyek vitelére a bíróságok egymás között is megállapodhatnak, és ezt nem tartja furcsának a Velencei Bizottság. No de, térjünk vissza, hogy mit mond a továbbiakban a Velencei Bizottság. (18.10) A törvényjavaslat 6. §a értelmében a bírósági ügy áthelyezésére akkor kerül sor, ha az ügy elbírálása a bíróság rendkívüli munkaterhe mellett ésszerű határidőben nem biztosítható. Az úgynevezett kijelölés csak a bíróságokra és nem a bí rákra vonatkozik, és ezt duplán aláhúzom. A Velencei Bizottság véleményének 58. pontjában észrevételezi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírák kinevezésénél eltérhet az objektív pályázati rangsortól. Az előttünk lévő törvényjavaslat 6. §a az és zrevétel alapján módosítást tartalmaz, és kimondja, hogy az Országos Bírói Tanács a személyzeti területen meghatározza a pályázati elbírálásnál figyelembe veendő elveket az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének azon jogköre vonatkozásába n, amikor az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni, továbbá egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az Országos Bírósági Hivatal elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rang sor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni. Meggyőződésem, hogy a jogalkotó a Velencei Bizottság észrevételét a törvényjavaslat módosítása során maximálisan figyelembe vette. Kifogásolta továbbá a Velencei Bizottság véleményének 35. pontjában, hogy aggályos az Országos Bírósági Hivatal elnökének az a joga, hogy jogszabály alkotását kezdeményezheti. Ezzel szemben a helyzet a következő. A mai napon tárgyalt törvényjavaslat 4. §ához fűzött részletes indokolás kifejti, hogy szövegpontos ításra került sor, az Országos Bírósági Hivatal elnökét nem illeti meg a jogszabályalkotás kezdeményezésének a joga, az Országos Bírósági Hivatal elnöke csak közvetett úton, törvény esetén a törvény kezdeményezésére jogosultnál, rendelet esetén a kormányná l vagy az egyes minisztereknél tehet javaslatot a bíróságokat érintő jogszabály megalkotására. A Velencei Bizottság véleményének 40. pontja aggályosnak tartja, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke részt vehet az Országos Bírói Tanács zárt ülésein. Ezt azért kifogásolta, mivel az Országos Bírói Tanács ellenőrzi az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A jogalkotó az észrevételt a törvényjavaslat 9. §ába építette be. A rendelkezés egyrészt bővítést tartalmaz, a korábbi résztvevőkön kívül jelenlétet biztosít a legfőbb ügyésznek, jelenlétet biztosít a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, az Országos Bírói Tanács elnöke által meghívott civil és egyéb érdekképviseleti szervek képviselőinek. Zárt ülés esetén a tanácskozási joggal rendelkezők nem vehetnek részt az ül ésen, kivéve, ha az Országos Bírói Tanács eltérően rendelkezik. A Velencei Bizottság észrevételei között még ki szeretnék térni a 63. pontban megfogalmazott véleményre. Ugyancsak a Velencei Bizottság azt kifogásolja, hogy a bírósági vezetők kinevezésénél a kinevezőt nem köti a véleményező szerv javaslata, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnöke kinevezheti a bírósági vezetőt akkor is, ha nem kapta meg a véleményező szerv többségi támogatását, és az Országos Bírói Tanács nem javasolja a kinevezést. A fe ntiekre tekintettel a törvényjavaslat ezt a problémát is rendezi a 10. §ban. Tehát, ha az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Kúria elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, a kinevezés előtt az O rszágos Bírósági Hivatal elnöke beszerzi az Országos Bírói Tanács előzetes véleményét a pályázóról. A pályázó kinevezésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kinevezéssel az Országos Bírói Tanács egyetért.
