Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezése... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2221 Miért kell külön utasítási felhatalmazást adni a miniszternek, illetve a TEK vezetőjének? Ha pedig kell, akkor szeretnék érdeklődni, hogy az elmúlt időszakban mi alapján működött a Terrorelhárítási Központ belső titkosszolgálati szabályozása és a belső ügyrend meghatározása, hogyha jogszabályi feltétele eddig nem volt a törvényben. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Lamperth Mónika képviselő asszony következik. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Közben itt Bárándy Gergely képviselőtársammal egyeztettünk arról, amit az államtitkár úr mondott a tevékeny megbánásnál, hogy egy másik joghelynél ez enyh ítő körülményként kerül megfogalmazásra, de ez két külön dolog. Az, hogy enyhítő körülmény, az is több, mint a semmi, de az, hogy ez kizáró ok legyen, amellett is szólnak érvek. Tehát arra kérem az államtitkár urat, mert értem, amit mondott, ezt is fontosn ak tartjuk, és több, mint a semmi, de úgy gondoljuk, érdemes ezt megfontolni, hogy ez kizáró ok legyen, amennyiben ezek a feltételek fennállnak. Még egy módosító indítványra, a 15. számúra szeretném itt felhívni a figyelmet. Itt a szellemi vagy egyéb állap otuk miatt, akik korlátozottan képesek megítélni annak a jelentőségét, hogy ők most teszneke tanúvallomást vagy sem, erre ad egy ugyancsak emberséges szabályt. Arra kérem az államtitkár urat, hogy ezt is nyitottan vizsgálják meg. Köszönöm szépen. ELNÖK (d r. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Bárándy Gergely képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szintén a tevékeny me gbánásról szeretnék néhány szót és gondolatot mondani. Államtitkár úr, én csak kérdezném öntől, hogy ha és amennyiben önök jónak tartják ezt, és úgy tűnik, az új Btk.koncepció alapján jónak tartják, hogy ez a jogintézmény szerepel a büntető törvénykönyvbe n, méghozzá úgy szerepel a büntető törvénykönyvben, hogy kizáró okot jelent és nem enyhítő körülményt, akkor legyen szíves nekem azt megmondani, hogy ugyanez a jogintézmény a szabálysértési törvényben miért nem kerül hasonló módon bevezetésre. Azon egyszer ű oknál fogva kérdezem ezt, mert tudvalevőleg a szabálysértés mindig, minden esetben enyhébb megítélésű, mint a bűncselekmény. Tehát ha a tevékeny megbánást a bűncselekménynél jónak tartjuk, akkor egy annál lényegesen enyhébb megítélésű cselekménynél miért nem tartjuk jónak? Felmerült egyébként ez már a szabálysértési törvény vitájában is, ott is volt ilyen módosító indítvány, és ott is amellett érveltünk, ha jól emlékszem, akkor is LMPs módosító indítvány volt, hogy bizony, a sértettnek főleg egy kicsi sú lyú ügyben - és a szabálysértési ügyek jellemzően ilyenek - lényegesen nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy megtérítsék a kárát, mint ahhoz, hogy valamilyen büntetést kapjon az elkövető. Egyszerűbben fogalmazva: a szabálysértési eljárásnál fokozottan igaz ez , hiszen itt, mondjuk, egy pénzbírság esetén az elkövető nem az állam részére fizeti majd meg a pénzbírságot, hanem az okozott kárt fogja megfizetni annak, akinek azt okozta. Én úgy hiszem, ez sokkal igazságosabb, sokkal méltányosabb és sokkal inkább sérte ttközpontú megközelítés, de még egyszer mondom: tehát ha ez az intézmény a büntetőjogban rendben van, akkor miért nincs rendben az enyhébb megítélésű szabálysértési jogban? - kérdezem az államtitkár urat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
