Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2211 hogy miért nem tették meg ezt az egyeztetést. Teh át ezt a motivációt mindenképpen el kellett mondani. Maga a cél természetesen: Lamperth képviselőtársammal itt talán annyiban vitatkoznék, hogy ő azt mondta, hogy az állampolgárok. Természetesen, bár itt legfőképpen külföldi állampolgárokról van szó, persz e EUs állampolgárokat érthetünk ez alatt, tehát az állampolgár szót ebben a környezetben használhatjuk, de a legtöbb esetben, amikor állampolgárokról beszélünk, akkor a parlament munkáját nyomon követő tévénézőkre vagy a nyilvánosságot nyomon követő nézők kapcsán nyilván magyar állampolgárokra gondolunk, tehát ezt fontos kiegészíteni. És nyilván az is elfogadható, hogyha valaki már perbe bocsátkozott - nem arról van szó, hogy teljesen eltűnt , tud arról, hogy eljárás indult ellene vagy beperelték, akkor s ok esetben perelhúzó magatartást vagy rosszhiszemű pervitelt fog folytatni, és ennek gátat kell szabni. De erre is lehetne egy átfogóbb szabályozást adni. Illetőleg ha már itt vagyunk, és megnyitották ezeket a törvényhelyeket, és ilyen formában bejött ez a módosítás, persze hozzáteszem halkan, hogy ki fog derülni hosszú távon, hogy még mi az, amit kihagytak vagy kihagytunk - itt a parlamentre vonatkoztatva , és vissza kelle esetleg még hozni módosításokra, de a lényeg az, hogy a kis lépést is értékelni ke ll, hogyha jó irányba indul el. Persze a gyakorlatban lehetnek olyan, most előre nem látott esetkörök, amik miatt ez a visszájára sülhet el, de ezt mindenképpen a gyakorlat tükrében kell szemlélni. Ami viszont a 4. ajánlási pontot, Schiffer András képvisel őtársam javaslatát illeti, amit szintén tegnap az alkotmányügyi bizottságban volt szerencsénk kitárgyalni: nagyon örülök, hogy Papcsák képviselőtársam úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges kapcsolódó módosító indítvány alapján az internetes közzétételre von atkozó részt befogadhatónak tartják. Ennek azért örülök, mert tegnap a bizottsági ülésen is elmondtam, elmondtuk, hogy ha már megnyitásra kerülnek ezek a szakaszok, akkor legalább engedjék meg önök is, hogy az egyébként jó javaslatok, tehát Schiffer András javaslatára a hirdetmények interneten való közzététele… Szerintem nehéz azt mondani, főleg gyakorló jogászoknak nehéz azt mondani, hogy ez nem jó, hiszen a hirdetményi kézbesítésnek az lenne a célja, hogy esélyt adjunk, hogy elérjük azt a peres felet, aki t más módon nem tudott elérni a bíróság. Márpedig valóban, és itt akár az előző törvényjavaslat általános vitájában is szó volt erről, megváltoztak a technikai eszközök, megváltozott a világ. És a mai viszonylatokban egyszerűen nem várható el az, vagy nem tudom, ebből statisztika készülte, hogy hány esetben vezetett eredményre ez a régifajta hirdetményi kézbesítés, hogy kifüggesztik a bíróság hirdetőtáblájára. Szerintem ez minimális százalékban volt eredményes, de ez nagyban meghaladottá vált, és a honlapr endszerek erre lehetőséget biztosítanak. Vagy hogyha nem, akár - persze tudom, hogy ez már egy nagyobb lépés előre - létre lehet hozni egy olyan központi honlapot, ahol ezek megjeleníthetőek. Ez nyilván nem fog túl nagy összegbe kerülni, viszont főleg olya n módon, ha ezt kereshetővé tesszük, vagy bekerül az internetes keresők rendszerébe, akkor könnyedén, akár külföldről is le lehet azt ellenőrizni, hogy ilyen hirdetményi kézbesítés közzétételre kerülte, és ezzel a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezete k dolgát is megkönnyítjük, amennyiben ők jóhiszeműek. Hogy ha nem jóhiszeműek, akkor természetesen ennek a következményeit viselniük kell. Tehát ennek nagyon tudok örülni. Ezt valóban egy olyan javaslatnak gondoljuk, ami előreviszi a jogalkalmazást és a jo ggyakorlatot. És nagyon remélem, hogy ez nem fog elsikkadni vagy leszavazásra kerülni majd a végszavazás fázisában, tehát hogy ez végig tud menni a rendszeren. Ezt nyilván csak azért tettem hozzá, mert sok mindent láttunk már e tárgykörben. Tehát összefogl alva: azzal mi is egyetértünk, hogy lehet abban egy kettős szabályozás, hogy újra meg kelljen győződni arról, a bizottsági ülésen is volt erről szó, hogy - csak hogy lássák, hogy mi is meggyőzhetőek vagyunk - az egy kettős megbizonyosodás is lehetne, hisze n a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy már nem volt elérhető a megfelelő lakcímen. Tehát ezt nem feltétlenül kellene
