Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARÁCSONY GERGELY, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2194 Én egyébként éppen a z aktanyilvánosság dolgában elmondtam azt, hogy a legnagyobb problémának ma Magyarországon a demokráciadeficit mellett azt tartom, hogy 20 éve rögzült az emberekben az a hiedelem, hogy a magyar politikában semmi sem az, aminek látszik. Ezt az érzetet erősí ti meg az, hogyha a nyilvánosságot, és itt gondolok az új médiumok mozgásszabadságára is, az Országgyűlésben korlátozzuk. Lehet ésszerű korlátokat építeni, de ráadásul ez nem az országgyűlési törvénybe való szabályozás. Az országgyűlési törvényben deklarál ni kell a különböző médiatartalomszolgáltatók mozgásszabadságát, és nem szabad megtenni, nincs alkotmányos alap arra, hogy a parlamenti képviselők tájékoztatási szabadságát az országgyűlési törvény korlátozza. Ami a képviselők birtokában lévő titkok védel mét illeti, én azt gondolom, hogy ezeknek a védelmét egyébként a Házszabályban, illetve különböző, egyedi szabályzatokban meg lehet oldani. Ezek a szabályok nem az országgyűlési törvénybe valók, és az, aki korlátozza a nyilvánosságot, korlátozza az állampo lgárok hozzáférését az Országgyűlés működését illetően, az azt kockáztatja, hogy végképp el fog fogyni a bizalom a demokratikus intézményekben. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tö bb mint 8 perce maradt Karácsony Gergely képviselő úrnak. KARÁCSONY GERGELY , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én valójában egy kérdésről, azonban egy központi kérdésről szeretnék beszél ni az új parlamenti törvény, illetve Házszabály kapcsán, ez pedig a frakcióalakítás ügye. Nem azért tartjuk ezt kiemelten fontosnak, mert szeretnénk hozzásegíteni vagy éppen szeretnénk megakadályozni azt, hogy a Demokratikus Koalíciónak is frakciója legyen ebben a parlamentben. Szeretném ezt a kérdést egy olyan elvi, a modern parlamentarizmus kérdéseit alapvetően feszegető témaként felvetni itt a Házban, aminek kapcsán talán ebben a konkrét ügyben is tisztábban fogunk tudni látni. Azt gondolom, első ránézés re talán védhető az az álláspont, ami a javaslatban szerepelt, hogy csak olyan párt alakíthat frakciót a Magyar Országgyűlésben, amely indult a választásokon. Könnyű emellett érvelni, hiszen azt gondolhatjuk, hogy csak azoknak a politikusoknak, csak annak a programnak van legitimitása a választók szemszögéből, amire a választók ténylegesen szavazni tudtak. A helyzet azonban ennél egy kicsit bonyolultabb, és a kérdést akkor tudjuk tisztán látni és helyesen dönteni ebben a kérdésben, hogyha világossá tesszük azt, hogy itt két, nagyon különböző elv vagy szempont az, ami ütközik egymással. Az egyik a szabad mandátum elve, amiről nyilván nem kell hosszasan érvelnem, hogy miért egy rendkívül fontos elv, hiszen nagyjából a XVIII. század óta a parlamentarizmus logik ája egyre inkább a szabad mandátum elvét követi. A szabad mandátum elve nem arról szól, hogy a képviselő, miután megválasztják, azt csinál, amit akar, hanem a szabad mandátum elve arról szól, hogy a képviselő, miután megválasztják, mindenfajta befolyástól mentesen, csak és kizárólag a közjó érdekében, a saját lelkiismeretének megfelelően kell hogy eljárjon. Éppen ezért szabad a mandátum, mert valójában a kötött mandátum elve a modern parlamentarizmus keretei között, amikor a törvényhozásban nagyon komplex k érdéseket feszegetünk, nem alkalmazható. A kötött mandátum logikáját más intézmények csatornázhatják be a modern parlamentáris rendszerekben, például a népszavazás, ahol a választópolgároknak van lehetőségük arra, hogy konkrét kérdésekben úgymond megkössék a parlamenti képviselő kezét, és magukhoz vegyék a döntés jogát és lehetőségét. A szabad mandátum elve tehát arról szól, hogy a képviselők befolyástól mentesen dönthessenek, és erről szól minden, a parlamentáris jogban bevett forma, hogy ezt az elvet megv alósíthassa. Ezért van mentelmi joga a képviselőknek, és éppen ezért nem értünk egyet a Jobbiknak azzal a felvetésével, hogy ezt a jogot elvegyük, hiszen a mentelmi jog biztosítja ezt a befolyásmentes döntéshozatalt.
