Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2188 meg az, hogy a magyar közjogi hagyomány szellemével is ellenkezik ez a fajta erőteljes rendfenntartó és akár darabont erőket is figyelembe vevő vagy felhasználó politikai törekvés. Még a Tiszakormány idején történt, ezt már a tavaly decemberi házszabálymódosítás kapcsán elmondtuk, de röviden idézzük fel, hogy 1902ben épült ez a csodaszép Országház, majd két évre rá hatalmas politikai vita tombolt a ’67es és a ’48as pártok között, és a ’48asok sokszor nyúltak kicsit a keményebb ellenállás eszközei felé, és ennek megtörése érdekében a Tiszakormány úgy döntött az ominózus zsebkendőszavazással, hogy “ebből most már elég” jelszóra felemelte a zsebkendőjét az akkori, harminc éve uralkodó Szabadelvű Párt vezetője, és azt mondta, hogy kérem szépen, most egy olyan házszabálymódosítást megcsinálunk, puccsszerűen, házszabályellenesen, amellyel az ellenzéki felszólalásokat, az ellenzéki mozgásteret szinte minimálisra korlátozzuk. Ezt követően az ellenzék kivonult a Házból, másnap reggel visszatért, ahol a parlamenti rendfenntartó szolganépet szétverte, elkergette, majd a hevületükben még egy kicsit továbbmenve ezt a szép par lamenti berendezést is némiképpen összetörték, ezzel fejezték ki azt, hogy bizony, számukra elfogadhatatlan, ami zajlik. Utána egyébként választást írtak ki, és az ellenzék megnyerte a választásokat, a Szabadelvű Párt belebukott ebbe az egészbe, majd pedig jött a rendkívüli időszak, amikor gyakorlatilag hat éven keresztül nem volt Országgyűlés, mert a császár úgy gondolta, hogy ez már sok, ne kellemetlenkedjenek a magyarok ennyi ideig. Tehát én úgy gondolom, hogy nem így szabad felfogni, nem ez a nyomvezeté s az, amit követni kell. Egyébként 1848 és 1913 között nem volt a magyar közjogi rendszerben ilyen, úgynevezett fegyelmező, rendfenntartó elem. Annyi volt korábban, utánanéztünk ennek a házszabálymódosításokban, hogy rendreutasítás, és amennyiben tarthata tlanná válik a helyzet a kialakult vitában, akkor az elnök felfüggeszti az ülésvezetést, de olyannal senkit nem fenyegettek 1913ig, hogy gyakorlatilag fizikailag is kitiltják a teremből, éppen aznapra, vagy megtiltják a visszalépését, a visszatérését. Eze k, úgy gondolom, mindmind elfogadhatatlan, önkényes intézkedések. Szeretnék még egy intézményről beszélni, ami viszont fájóan hiányzik a törvényjavaslatból, és ebben nem értem a kétharmados erő megingását, és nagyon bízom benne, hogy a törvényjavaslat vit ája során sikerül majd a módosító javaslataink közül jó párról megértetni és elfogadtatni a kormánytöbbséggel, hogy azok jók és helyesek. Felmutatom illusztrálásul, csak egy részét mutatom azon módosító javaslataimnak (Felmutatja.) , amelyek már elkészültek , és amelyek most már benyújtás alatt állnak. Az egyik például azon úgynevezett lex Gyurcsány törvényjavaslatnak az újra benyújtása, amely röviden arról szól, hogy fogadkozott a kormány nagyon, több kérdésemre, még azonnali kérdésemre is Rétvári Bence álla mtitkár úr 2010 szeptemberében azt válaszolta, hogy ez valóban tűrhetetlen, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság előtt az idézett személy, különösen, ha országgyűlési képviselő, nem jelenik meg, ez nem maradhat következmény nélkül. (12.40) Én segítettem ez en a kérdésen, és aznap be is nyújtottam a büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslatomat, hogy országgyűlési bizottság munkájának akadályozása címmel vezessünk be egy törvényi tényállást, sújtsuk börtönnel azt az országgyűlési képviselőt, aki nem jelenik meg országgyűlési képviselői vizsgálóbizottság előtt idézésre. Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György ilyet tettek a 2006. őszi vizsgálóbizottság idézésére, dacosan és szemtelenül nemet mondtak, és ennek nem volt semmilyen következménye. Én benyújtot tam ezt a Ház elé, tárgysorozatba már nem vette a kétharmados többség, az volt az indokolás, hogy majd, amikor egy komplex szabályozás következik el - ez elkövetkezett, íme, itt van , akkor majd a Ház elé kerül. Mit olvasunk most a törvényben? Milyen szan kciója lesz annak, hogyha valaki nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság előtt? Hatalmas felelősség és idegösszeomlás terhére fog jutni, ugyanis felolvassa a házelnök az ülésen ezt a szörnyű cselekedet, és ennyi. Ehhez képest én azt javaslom most is, hogy ak i nem országgyűlési képviselő, az két év börtönnel, aki képviselőként tesz ilyet, három év börtönbüntetéssel feleljen azért, ha nem jelenik meg ezen a vizsgálóbizottsági ülésen. Ezt lehet vitatni, lehet nem szeretni, de szerintem ez egy nyílt beszéd.
