Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2177 Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ebben a jogi szabályozás most sem teljesen következetes, mert például a Házszabály a miniszterekre nézv e is megállapít kötelezettségeket. Gondoljunk például az azonnali kérdésekkel kapcsolatos személyes megjelenési kötelezettségre, akik adott esetben még csak nem is képviselők, vagy ha képviselők is, a miniszteri státushoz kapcsolódó kötelezettségeik nem le hetnének belső jogi norma szabályozásának tárgyai. Szerencsére az alkotmányos és politikai illem következtében ebből gyakorlati probléma nem adódott, azaz egy miniszter sem tagadta meg a Házszabálynak való engedelmességet, mondván, hogy az reá nézve kötele zettségeket nem állapíthat meg. Az állampolgári magatartások körében azonban már a rendszerváltozást követő első ciklustól kezdődően érzékelhettük a joghézag teremtette helyzet fonákságát, ami többször is arra késztette az Országgyűlést, hogy a szabályozás t végezze el. Ennek kapcsán két jogalkotási koncepció versengett egymással. A Szocialista Párt arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell szüntetni a Házszabály belső jogi norma jellegét, vagyis az alkotmánybeli szabályokon túli egész jogi szabályozás t törvényi szinten kell elvégezni, idekapcsolva az említett joghézag rendezését is. A másik nézet, ezt képviseltem magam is, a tradíciók jegyében meg akarta őrizni a Házszabályt eredeti jellegében, és a joghézagot külön kiegészítő törvényben javasolta megs züntetni. Részben a koncepcionális szembenállás, részben pedig a szabályozás egyébként is bonyolult jellege következtében e joghézag felszámolására mindmáig nem került sor, és az eredeti szabályozási struktúra mindmáig változatlanul fennmaradt. Az új alapt örvény azonban, tisztelt képviselőtársaim, bizonyos mértékig új helyzetet teremtett. Az alaptörvény a korábbi alkotmányhoz képest szűkített a szabályozás területén. A parlament jogköreit illetően kifejezetten utat nyitott az alaptörvényen kívüli más törvén yek általi feladat- és hatáskör megállapításának lehetősége előtt. Az új alaptörvény a parlamenttel kapcsolatosan már külön sarkalatos törvényre bízza a parlament rendszeres ülésezésével kapcsolatos szabályozást, így az ülésszakok és ülések részleteinek, e zek összehívásának és elnapolásának szabályait, az összeférhetetlenség intézményét pedig csak a legszükségesebb mértékben érinti, annak részleteit is külön sarkalatos törvénybe utalva. Ennek következtében a kétszintű szabályozási struktúra meghaladottá vál t, vagyis mindenképpen szükséges egy, az Országgyűlés működésével bővebben foglalkozó törvény megalkotása. Az előttünk fekvő előterjesztésekben tükröződő koncepció a mindenképpen szükségessé váló törvényalkotás okán átrendezi a parlamenti jog szabályozási szerkezetét. Az alkotmányból kikerülő szabályokhoz, továbbá a joghézag megszüntetése miatt meghozni szükséges szabályozáshoz több, eddig csak házszabályi szinten szabályozott kérdést is hozzákapcsol. Így a törvény szintjére emelve kerülnének kialakításra a z Országgyűlés szervezetére, működésére és ülésezésére vonatkozó szabályok, illetve az Országgyűlés és a kormány európai uniós tagságunk okán szükséges együttműködésének fontosabb szabályai. (11.50) A javaslat ebbe a törvénybe emeli be az országgyűlési kép viselők jogállása és javadalmazása kérdéseinek szabályozását is. Mindemellett a további részletkérdéseket illetően megmarad - belső jogi norma jellegét megőrizve - a Házszabály szabályozó szerepe is. Az előbbiekben részletezett új szabályozási struktúra eg yike a lehetséges megoldásoknak. Koncepcióját tekintve logikus rendező elvvel rendelkezik, a módosítások mellett kapcsolódik a tradíciókhoz, vagyis követhető és vállalható. Az már a részletek világába tartozik, hogy az országgyűlési törvény és a Házszabály határvonala minden tekintetben a legoptimálisabb módon kerülte meghatározásra. Úgy gondolom, hogy erről a vita során fog még szó esni. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban két kérdéskörrel, a parlamenti fegyelmi jog és a parlamenti őrség kérdésével kívá nok foglalkozni. Mindkét téma indulatokkal telt elutasító, illetve diabolizáló fogadtatásban részesült az eddigi sajtónyilatkozatok és a most kezdődő vita eddigi tapasztalatai szerint. Ez a fogadtatás, tisztelt képviselőtársaim, messzemenően indokolatlan, és úgy
