Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2147 törvény, a családi adózás rendszere, a gyes rendszerének átalakítása, és még lehetne sorolni sok apróbb, kisebb módosítást, amely mindmind akár alaptörvényi, akár sarkalatos törvényi, akár normál feles törvényi, kormányrendeleti, EUpályázati szinten mindenben igyekezett a családosokat támogatni, a családi életre nevelést elősegíteni, és egyáltalán valamelyest csökkenteni és kompenzálni a gyermek vállalás terheit, amelyek természetesen adódnak, hiszen akik a nemzet fennmaradásáért ilyesfajta áldozatot vállalnak, mi komolyan gondoljuk, hogy azokat az államnak segítenie kell. Azt kérem tehát öntől, hogy ne vonja kétségbe az ebbéli elkötelezettségünke t, hogy az értékvilágunk igenis gyermekpárti és családpárti, ahogy ezt én önnél sem teszem meg. A másik kérdés, amit először ön felvetett, az egykulcsos adó kérdése. A bölcsődék általában állami intézmények, kivéve nyilván a magánintézményeket, egyházi int ézményeket, de mind az állami intézményekben, mind az egyházi intézményekben a kormány komoly tízmilliárd forintokat költött és költ arra ebben az évben is - most már százmilliárdos nagyságrendben , hogy a bérkompenzációt megoldja, és senki, aki alacsonya bb keresetű, ne keressen kevesebbet ezekben az intézményekben sem. (9.30) Tehát az ilyesfajta állítások nem állhatják meg a helyüket, hiszen a kormány tavaly is és idén is kompenzálta azoknak a bérét, akiknek az arányos adó miatt kevesebb bére lett volna. Ami a normatívákat illeti: ön is tudja, hogy igencsak megnőtt a bölcsődék száma, 2007 és 2010 között 561ről 671re, 24 934 férőhelyről 32 516 férőhelyre. Mindemellett először stagnált a bölcsődei normatíva összege, 547 ezer forinton, 2007től kezdve, majd pedig elkezdett csökkenni. 2009ben 540 150 forint lett, 2010ben pedig 494 100 forint. Ön azt kérte rajtunk számon, hogy miért nem nőtt ez az összeg, és valóban indokolt lett volna, hiszen közben nyilvánvalóan a fenntartási költségek nőttek minden intézm ényben, így a bölcsődékben is. Csak kérem, a tendenciát se hagyja figyelmen kívül, hogy az addigi csökkenő bölcsődei normatívának a csökkenését megállította a kormányzat, egyelőre csak szinten tartotta. Higgye el, hogy ha nem adósságszolgálatra kellene for dítanunk azt az 1300 milliárd forintot évente, szívesen költenénk a bölcsődei normatívának a megemelésére is. Ugyanakkor, mivel a kormány elsősorban európai uniós forrásból tud fejlesztéseket vagy bölcsődei előrelépéseket finanszírozni, ahogy ön is említet te, 2011. szeptember 15én megjelent az Új Széchenyitervben 8,5 milliárd forint bölcsődei fejlesztésekre, a napokban pedig a családi napközik bővítésével kapcsolatos pályázatunk jelent meg, amely a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztési forrásaival együtt történik - erre a célra 8 milliárd forint jelent meg, és ez 2013 folyamán folyamatosan fog megvalósulni. Ezek tehát azok a forrásaink, amelyeket más vagy elhanyagolt területekről igyekeztünk erre a területre, a bölcsődékre, a családi na pközikre átcsoportosítani, pontosan azért, mert az a társadalomfilozófiánk, hogy ebbe a területbe igenis invesztálni kell, illetőleg a gyermeket vállaló anyáknak csak akkor lehet teljes értékű az élete, ha valóban - amennyiben úgy gondolják, hogy a gyermek vállalás mellett szeretnének dolgozni, akár csak négy órában is - a munkaerőpiaci részvételük biztosított. Ezt a célt fogja ez a miniszteri biztos is hamarosan, hetekenhónapokon belül szolgálni, akit ön hiányolt a felszólalásában. Több garanciális szabál y vonatkozik arra az új bevezetett rendelkezésre, hogy már nemcsak az étkezésre, hanem a gondozásra is kérhető térítési díj a bölcsődékben, ami egyébként a fenntartók döntése. Önök itt a parlamentben a közigazgatási reform során mindig azt mondták, hogy az önkormányzatoknak több döntési hatáskört kellene kapniuk, hát itt kaptak egy ilyet, ezt ön most mégis kifogásolja. Ebben nyilvánvalóan van felső korlát, az egy főre eső jövedelem 25 százaléka, és igenis nemcsak figyelembe lehet, hanem figyelembe kell venn i a szociális szempontokat mind a fenntartónak, mind pedig az intézménynek. Hiszen három- vagy többgyerekesek, beteg gyermek, fogyatékos gyermek esetén vagy ideiglenesen nevelőszülőnél átmeneti gondozásban lévő gyereknél, gyermekotthonban lévő gyereknél ez alól mindenképpen mentesülnek, de lehetőség van a mérlegelésre a vagyoni viszonyok mérlegelése mellett továbbra is az illető intézményeknek.
